Hungarikumok

 

A Szent Korona és hatalomgyakorlás


( Olvasmány II., Pap Gábor előadásából, 4. rész) (Kétféle társadalom szerveződés: Hierachia folytatása)

A hierarchikus rendszerű társadalomműködést egyetlen igazi veszély fenyegetheti, és az ellenzői minden esetben erre hivatkozva is támadják. A zsarnoksággá fajulás veszélyéről van szó.

És itt jön a Szent Korona-eszme, illetve a rá épülő Szent Korona-tan lényege. Ugyanis egyetlen esélye lehet egy hierarchikus társadalomban a zsarnokságnak: ha a legfőbb jogokat személyhez kötöm. Ugyanis minden alkalmasság mellett is esendő emberek vagyunk. Tehát, ha személyhez kapcsoljuk a jogokat és ráadásul az összes jogokat sűrítetten egy ország területén, akkor ezzel bizony vissza lehet élni. 

A legfőbb jogok nem személyhez kötöttek

A legjobb tudomásunk szerint egyetlen olyan megoldás volt a történelem folyamán, ami példaszerű, és ami egészen egyszerűen lehetetlenné teszi a visszaélést. Mi lehet ez?

Ha most úgy mondanám, hogy ez a Szent Korona-tan, akkor sokan magyarkodással vádolnának. Lényeg az, hogy ez egy olyan lehetőség, ami érdekes módon nem merül föl máshol, hogy nem a személyhez kapcsolja a jogot, hanem egy személy fölötti élőlénynek minősített tárgyhoz. Tehát élő és egyben személy fölött is álló minőséghez.

Most ezek után jó lenne tudni, hogy ez a gyakorlatban tényleg megvalósul-e és ha nem, akkor milyen körülmények közt tud mégis átcsúszni zsarnokságba és hogyan védekezik ellene maga a szervezet, tehát az ilyen alapon fölépült hierarchikus államrend?

Van rá példa, miként mindenre van példa a magyar történelemben. Ez azért gyönyörű, mert bár ez az a része a történelmünknek, amelyik még saját szellemi irányításunk alatt folyik, de egy viszonylag mégis szűkebb kör az, ami belőle dokumentálható. Ez azt jelenti, hogy a legrégebbi példák sem mennek vissza a szkíta kor elé, onnan még nagyon-nagyon ritka a példa, és elsősorban más népek szöveges tolmácsolásából tudjuk - görög forrásból és elsősorban Herodotoszból. A hunok köréből megint csak másoknak a tollából tudunk, általában irányunkban ellenséges tollakból, de azért ott már kicsit tágabban kirajzolódik. A honfoglaló magyarságtól kezdve tudunk egy mindenki által elfogadott önazonosságot kimutatni. Ezért van az, hogy általában innentől kezdjük el a mintákat gyűjteni és ez nem mehet tovább 1490-nél. Miért? Mert azzal megszakad az önálló államiság kora. Tehát Mátyás király halálával az, hogy magyart magyar irányít megszűnik. Ez egy állapot azóta is.

Azóta azt próbáljuk ki egy üdvtörténeti rendszerben, hogy mennyire tudunk megmaradni magyarnak idegen uralom, sőt kifejezetten elnyomó, sőt kifejezetten magyartalanító uralom alatt. Aki nem tud ilyen uralom alatt megmaradni magyarnak, az utána nem léphet a történelem színpadára. Mert, aki elnyomatásban nem tud embernek maradni, az utána nem lehet uralkodó, mert az azt jelenti, hogy vissza fogja torolni, abban a helyzetben az éppen akkor alávetetteken. Tehát igenis meg kell tudni maradni, de persze hogy ez selejteződéssel jár. Ezzel kapcsolatban mondta valaki teljes döbbenettel, hogy itt ne azt nézzük, hogy fogy a magyarság, hanem azt, hogy tisztul a magyarság.

Tehát, a hierarchia keretében létrejöhető zsarnokság az említett módszerrel tökéletesen kiszűrhető.

A példa amelyik arra mutat, hogy azért a veszélye fönnáll, az Zsigmond királynak a példája. Aki ismeri Zsigmond király történetét, az érteni fogja, ha röviden mondom el, akinek nincs ilyen irányú bővebb ismerete, annak ajánlhatom Kocsis István könyvét, aki több könyvében is foglalkozott a Szent Korona tanával, eszméjével és történetével. Ezt a példát mindenikben említi. Nagyon szépen ír róla. Maga már a dokumentum is, amire hivatkozik, nagyon szép.

Miről van szó?

Megérkezik Zsigmond Magyarországra - ő a Luxemburg család tagja. Ne felejtsük el, hogy ezek a királyi dinasztiák már meglehetősen összefonódtak az 1300-as évekre, tehát az Árpád-ház kihalása idejére, illetve az azt követő dinasztia-alapítás idejére. És ha én ide egy Luxemburg családból származót hívok, ez azt jelenti, hogy ő annak a Nagy Károlynak a leszármazottja, aki Nagy Lajossal összeütközésben volt. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen beengedtem a rókát a ketrecbe, - erről van szó.

Zsigmond király tulajdonképpen nagyon jól képzett személyiség, igen ám de a nyugat-európai, tehát a káini rendszerben. És mint vőlegénye Nagy Lajos királyunk lányának - Máriának -, elég hosszan itt tartózkodva belekóstol ebbe a jogba. Na de mit lát ebből egy nyugat-európai? Azt, hogy a magyar királynak mindenki engedelmeskedik. Hogy ennek olyan hatalma van, amilyen Nyugat-Európában egyáltalán nincs, mert aki nem ért vele egyet, az is első szavára mozdul. Ezeket korabeli dokumentumokból ismerjük és nem utólagos belemagyarázás. Hát nyilvánvalóan megszédíti.

Miért?

Mert nem állandóan napirenden tartott kérdés, hogy vigyázz király, ez a tisztelet nem neked szól, ez a Szent Koronának szól. Számára a csalóka látszat azt mutatja, hogy ez a tisztelet a király személyének szól. És ez megszédíti. Ezért történhetett meg, hogy rövid idővel magyar királlyá választása után, tudatlansága folytán zsarnokká válik.

Amikor Zsigmond király önkénye ellen Hédervári Kont vezetésével (Kont-féle lázadás) a felkelés elindul, az egyértelműen jelezte, hogy beindult a nemzetnek a védekezési mechanizmusa. Valami elcsúszott, mert a hierarchiából zsarnokuralom lett. Nem erről volt szó a Szent Korona-tanban.

Egy zsarnok ilyenkor, természetesen meghívja a felkelőket egy tárgyalásra (mint Tökölre Maléter Pált, vagy mint a török táborba Török Bálintot), ez egy ismert módszer. Ezekből kellene már tanulnunk. Ugyanígy eskü alatt természetesen - majd utána esküszegés, mert ugye idegen, más vallásúnak nem érvényes az eskü. Tipikus káini ideológia. Tehát, amit én az enyémnek esküszöm érvényes, amit másoknak, az nem érvényes. Ezt azért ismerjük már föl. Tehát meghívja Kontékat, és utána mint lázadókat, lefejezteti őket.

Ez valóban országos lázadást bontakoztat ki, és végül is leteszik a trónjáról.

Na, most mit csinálna egy káini erkölcs alapján berendezkedett ország?

Hát egyszerűen fölkoncolná, olyan mértékű a zsarnokság ténye, hogy nem látna más módot a védekezésre.

Nálunk mi történik?

Elfogják, bezárják Siklósra házi őrizetbe, hozzá sem nyúlnak egy ujjal sem, és hagyják, hogy nyugodjon le, hisz szemmel láthatóan nem tud dolgokat, nem tudja, hogy nálunk nem így viselkedik az uralom.

És ez alatt leállna az élet az országban? Egy pillanatra sem. Ez már a következő lépésünkhöz fog elvezetni.

 

A jogok gyakorlása emberi szinten megosztott

Az élet az országban azért nem áll le, mert a Magyar Szent Korona jogait nem kizárólag a király működteti - foganatosítja -, hanem egyenlő arányban a nemzet és a király. Na most itt van a magyar Szent Korona-tannak a második óriási előnye és erénye. Az elsőt ismerjük: személy fölötti a hatalom. De még a foganatosítását sem csupán a király személyére bízza, hanem egyenlő arányban a nemzetre és a királyra, és ebben a sorrendben. Tehát a nemzet választ magának királyt, s nem a király hódít magának nemzetet. A király nem tehet le nemzetet, csak nemzet tehet le királyt.

De mi történik akkor, ha nincs király? Azonnal ezt szokták kérdezni.

Akkor természetesen az összes jog gyakorlása ideiglenesen a nemzetre hárul. Tehát akkor egy nemzetnek kell királyként viselkednie.

Mi történik akkor, ha a nemzet akadályoztatik? Gondoljunk a tatárjárás idejére, mikor a nemzet van lebénítva, a király viszont szabad és a korona megvan. Ilyenkor a királynak kell átvállalnia a nemzet feladatkörét. De ezek mind csak ideiglenes feladat átcsoportosítások.

Amíg Zsigmond király fogságban volt, addig a Szent Korona nevében egy főnemesi testület gyakorolta a jogokat, természetes módon vette át a vezetést a nemzet nevében. Ez teljesen jogszerűen történt, semmiféle fönnakadás a joggyakorlásban nem volt. Az akkor kiadott okleveleket nem kellett megújítani, azok teljesen jogérvényesek voltak.

Mikor Zsigmond király megtanulta a rendet, akkor jött a csoda, mikor ő, akinek addig fogalma sem volt arról, hogy a Szent Korona rendje hogyan működik, a korábbi zsarnokuralma idején száműzött és birtokelkobzásban részesítettnek visszaadja a birtokát, és egy okmányban gyönyörűen megfogalmazza, hogy azért kapja vissza és még jutalmat is hozzá, mert királyával szemben a Szent Korona jogait védelmezte. Tehát, mint király tüntette ki azért, mert önnön tudatlansága idején a főnemes, aki tudta hogyan működik az ország, személyével szemben a Szent Korona jogait védelmébe vette. Gyönyörű példa ez. Zsigmond király azóta tekinthető teljes értékű magyar királynak.

Ezek nagyon fontos példák.

Zsigmond király példája igazolja, hogy a Magyar Szent Korona működési elve és annak a gyakorlata tökéletesen alkalmas arra, hogy kiküszöbölje egy hierarchikus rend zsarnokságba torkollását.

A valóság az, hogy elvileg sem lehet jobb modellt kitalálni. Nyugodtan megpróbálhatjuk, de nem fog sikerülni.

Az más kérdés, hogy valóban élő személy-e a Magyar Szent Korona? Ez már egy tapasztalati tény, hogy valóban az. Tehát van egy olyan létezési síkja, ami nem a hétköznapi síkja az életnek. Hogy ez miként működik, ezt egyelőre műszakiak próbálják vizsgáztatni.

De egy biztos, a magyar közjog fél évezreden keresztül - egészen Mátyás király haláláig - makacsul ragaszkodik a Magyar Szent Korona-eszméhez és később is nem hivatalosan - a Habsburg-korban -, amikor már a királyság működésébe nem tud beleszólni ez az elv. Mert a Habsburgok soha nem voltak tekintettel erre. Ők mindig személyüknek és családjuknak tulajdonították a hatalmat, és minden ez ellen irányuló kísérletet a legvéresebben megtoroltak. Tehát, semmit nem értettek meg a Szent Korona-eszme működéséből és még a tant sem engedték érvényesülni. Nem történhetett meg írott formában való közlése sem, ezért vagyunk olyan bizonytalanok a fogalmazásban. Ezek egészen késői korban fogamazódtak valóban tantételekké.

Tehát a Szent Korona-tannak a működtetése egyrészt a hierarchiát biztosítja egy személyfölötti tényezőben, másrészt a demokráciának a valódi értelmét is megvalósítja. (Ugyanis jelenleg, amit mi demokráciának - népuralomnak - értünk, abban a nép nem nép, hanem egy strukturálatlan tömeg, melyben a selejt ugyanannyit ér mint a kész, jó termék. Ennek a nép fogalmához semmi köze nincs, mert a nép alapvetően szakrális fogalom, melynek belső felépítménye van, és melynek alapegysége a család. A nép valójában kicsiben adja a világ működésének modelljét is. A tömegnek viszont nincs családalapja, sem semmiféle tovább szerveződése, csupán egyénei vannak, akik korlátlanul manipulálható, arcnélküli alattvalók. Ezekből is alkalomszerűen és mindig rövid távú célra összerántva alakul ki egy tömeg. És erre hivatkozik minden olyan hatalom, amelyik a káini modellt akarja megvalósítani.)

Ezeket azért kell végigjárni, mert általánosan véve nem értjük, hogy miért olyan fontos nekünk ma a Szent Korona. Ha csak lelkendezve beszélünk róla, nem tudunk meggyőzni senkit sem. Ennek a nemzetnek rá kellene már végre ébrednie, hogy miért volt jó őseinknek a Szent Korona. Hogy a működésrendje mit jelent? És ezt főképp egy mára már hitevesztett népnek kell elmagyarázni. Tudatosítani kell, hogy a Szent Korona egy működő rendszer, melynek érvénye nemcsak tegnap, nemcsak ötszáz évvel ezelőtt, hanem ma is ugyanolyan fontosságú, sőt még fontosabb, és a jövőben még fontosabb lesz, mert a világ folyamatosan süllyed. Vegyük már észre! Nincs másfajta elv, melyben érvényesülni tudjanak egyrészt az egyéni sajátosságok, másrészt az, hogy egyetlen egyéni sajátosság se lehessen öncélú a kifejtődés terén, ennek már közösségű célúnak kell lenni, különben nem emberek vagyunk, hanem állati szintre lesüllyedt alakok. Mert sajnos a mai társadalmak egyéni működési rendje általánosan káini rendszerű.

Gyakran hangzanak el kifogások az eddig kifejtett gondolatokkal szemben.

Az elhangzó demagóg kijelentésekkel szemben meg kell tanulnunk, hogy nem szabad visszavonulni, hanem meg kell találnunk a helyretevő választ.

Ha a Szent Korona működésrendjének fontosságával kapcsolatosan azt a kifogást hallod, hogy: Jó-jó, de már időszerűtlen ez, mert az idő kerekét nem lehet visszaforgatni! - ezzel szemben három visszakérdezési lehetőséggel készít fel minket Hintalan László. Ezek a következők:

1. Ha egy gyermek eltéved és én hazavezetem, azzal én visszaforgattam az idő kerekét? 2. Ha egy folyót beszennyeznek és én kitisztítom, azzal visszaforgattam az idő kerekét? 3. Ha én összevesztem a barátommal, és utána kibékülünk, azzal visszaforgattam az idő kerekét?

A válasz lényege, hogy bármely örökérvényű rendhez - a jóhoz - visszatérés sosem jelenti az idő kerekének visszafordítását, hanem igazolja azt a felismerést, hogy a Földön az embernek - isteni feladatot teljesítve - rend helyreállító küldetése van.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2013. július 28. Szerkesztette: Vetési Zoltán
Nézettség: 2,079 Kategória: Magyar kincsek, egyetemes értékek » A magyar Szent Korona és értékrendje
Előző cikk: A Szent Korona képi rendszere Következő cikk: A Magyar Szent Korona érték- és jogrendje


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: