A továbbiakban tárgyalt erkölcsi kérdések fejtegetései a kettős, jó-rossz jelleget hordozó földi világot megélő sokunknak szólhatnak útmutatóként a már említett közérthető tanítások (exotéria) formájában. Az eligazítás több szeretne lenni a puszta tiltás megfogalmazásánál (hogy mit ne tegyünk,- akár a tízparancsolatban), főképp arról szólna, hogy mit tegyünk a JÓ térnyerésének érdekében.
Az általánosan értelmezett erkölcs fogalmán, mai köznyelvi szóhasználatban, az emberi magatartást befolyásoló, az egyén és társadalom által helyesnek tartott olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein. Más megfogalmazásban, az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.
Az erkölcsi szabályok kialakítója viszont az az értékrend, melyet egyén vagy közösség magatartásában követ, viselkedésében és döntésében meghatározónak tart. Egyén és közösség értékrend mentén dönti el, hogy adott helyzetben mit tekint jónak és mit rossznak.
Igen ám, de Földünkön az emberi lét kezdete óta, a különböző közösségek kultúrájában számtalan értékrend fejlődött ki, melyek meghatározóvá tették a számukra kialakuló erkölcsi szabályokat. Következésképpen, a közösségek erkölcse értékrendtől függően vált különbözővé.
Ha különböző értékrend szerint kell mérnünk, felvetődik a kérdés: akkor erkölcsileg mi a jó és mi a rossz?
Egyetemes értelmezése lehet-e a jónak és rossznak? Van-e egy közös, felismerhető értékrendje a világnak, mely az emberiség számára már a kezdetek óta érvényes, és amely az erkölcsi jó és rossz fogalmát tisztázza?
Erre keressük a választ!
Valószínű, hogy ez csak a kezdetekből fejthető meg. Szinte biztos, hogy emberi szellem szintjén a kérdésre kielégítő válasz nincs, mert az egyetemes erkölcs és értékrend vonatkozásában, ha helyes úton akarunk járni, csak a kezdetekből indulhatunk ki, ami elképzelhetetlen istenhit és a teremtő rend elfogadása nélkül.
A Tudás és nyelv fejezet fejtegetéseiből érezzük, hogy igaznak tekinthető az a feltételezés, miszerint a kezdetekben az emberiségnek volt egy ősnyelve, - mert kinyilatkoztatott Ige és teremtés összefügg. De ugyanúgy valószínűsíthető, hogy összefügg a teremtés és értékrend is. Mert valamikor az emberiségnek kellett legyen egy egyetemes, Istentől rendelt értékrendje, amely az ősnépnek a tudásában benne volt. Azóta az emberiség elfelejtette ezt a közös nevezőt, és értékrendje elment a szélrózsa minden irányába, akár a nyelve.
Következésképpen az emberiség egyetemes értékrendje valahol fellelhető kell legyen a kezdetekben: a Teremtő és ember ősszövetségében. De ugyanúgy fellelhető kell legyen - csak keresni kell, és az ember rátalálhat - például nyelvi és más hagyományi kutatásokban.
