Szokatlannak tűnhet a pártokra használt önérdekű-közérdekű megnevezés, mivel ilyen meghatározásokkal semmilyen irodalomban nem találkozunk. Erre indokot a pártfogalom időrendben született kétféle értelmezése és a mindennapi élet gyakorlati tapasztalata adhatott.
A száz évvel ezelőtti értelmezés szerint a pártok, céljaikat a köz érdekében kellett megfogalmazzák és teljesítsék. Ma is közcélt fogalmaznak meg, de a megvalósulás eredménye legtöbbjükről azt igazolja, hogy közérdekűnek nevezni őket már nem lehet.
Mégis, sikerülhet-e ma egy pártnak közérdekűnek megmaradni?
Igen, de csak akkor, ha úgy a vezetősége, mint tagjai nemes jelleműek maradnak (nem az öncélú hatalom és anyagi birtoklás hajtja őket), és felelős elkötelezettséget vállalnak a teljes közösségért, törekedve a közösségi összetartás erősítésére. Emellett hitelesnek egy párt csak úgy maradhat meg, ha szavai és tettei összhangban is vannak: ha ígéretei igazolódnak a cselekedeteiben.
A közösség nemes értékei kell adják a közösség közértékeit, ami a közösséget összetartja és megtartja. Ez a köz érdeke is, amit egy közérdekű pártnak képviselnie kell.
