Hungarikumok

 

Hungarikumok - Magyar kincsek, egyetemes értékek - Magyar sors és küldetés a történelem tükrében: múlt és jelen

   

 
Az ember, születésével - az anyagi világ körülményei között - lehetőséget kap arra, hogy Isten méltó földi „munkatársává” váljon a Teremtő Isteni Rend - az Isteni Igazság, az Egység - szolgálatában. Ez, a földi küldetésének és létének értelme. De ezáltal lesz létezésének központi kérdése is az Igazsághoz való viszonya.
 
(Olvasmány I., Kocsis István könyveiből, 6. részlet) (A Szent Korona misztériumának és tanának jelentősége folytatása) Az Égi Igazságnak (mint Isten önvédő megnyilvánulásának) formát öltése nagyon változatos lehet, de jelen lehet testet öltés nélkül is mint legfelfoghatatlanabb, de nagyon is érzékelhető isteni erő - nagyon nagy jelentőségű sorsdöntő eseményeken is.
 
Bármely hierarchia küldetést vállaló vezetője a feladatát Isten előtti felelősséggel tartozik teljesíteni. A Teremtő Rend Igazságát kell közvetítenie a rábízottai felé, s ehhez a kegyelem és a törvény eszközeit is kapja. E feladathoz rendelkeznie kell az Igazság felismerésének képességével - tudással.
 
Aki az Igazságot szolgálja, annak tudvalevőleg - emberileg - nehéz sors adatik. Érzékelhetően egy kemény csatának lesz részese, mely a két szélső minőség, a szélső jó és annak ellentéte, a szélső minősített rossz, a gonosz között folyik. Ez, az isteni- és a sátáni erők összecsapásának szintje. Ebbe a csatába kapcsolódik be az, aki magára veszi az Isteni Igazság szolgálatát.
 
Atilla sorsa és életének történései egy tudatos küldetés felvállalását igazolják. Az anyagi világ észjárásán felnövő történészek nemzedéke számára felfoghatatlan és értelmezhetetlen lehet Atilla számtalan cselekedete, de egész élete is. Lehet ez tudáshiány, de lehet ennél rosszabb: az igazság szándékos elferdítése.
 
(Olvasmány I., Kocsis István könyveiből, 7. részlet) (Az Igazság, mint isteni erő folytatása) Mutassuk be Atilla és az Igazság viszonyát. Atilla nevéhez az első évezred legnagyobb tette fűződik: győzelmét ki nem használva visszavonul Róma falaitól... ...
 
Atilláról, a hunok királyáról nagyon ellentmondásos kép alakult ki. A róla szóló források bemutatják őt bölcsnek, nemesnek, becsületesnek, lovagiasnak, vendégszeretőnek, kinek környezetében minden felekezetű nép békében élt, és akinek udvarába az európai nemes ifjak tülekedtek, hogy hűbéres fejedelem atyjuk biztosítékaként túszok lehessenek.
 
Bármely történelmi idő leegyszerűsítő tárgyalása hamis kép kialakítására adhat lehetőséget. Mindezek ellenére, fontosnak tartjuk, egy korokon átívelő általános jelenségre felhívni a figyelmet és feltenni néhány kérdést.  A magyar krónikákból tudjuk, hogy Atilla után öt nemzedékkel, Árpád vezetésével a magyarság újból bejön a Kárpát-medencébe.
 
(Olvasmány I., Kocsis István könyveiből, 8. részlet) (Igazság, küldetéstudat és Atilla folytatása) Mátyás királyt a nyugati keresztény világ Alighieri Dante korától várja. Hogy is volt ez a maga bonyolultságában? Dante az Isteni Színjátékban mondja el leghatásosabban, hogy jaj a keresztény világnak, ha szembefordul a szakrális királyság éltető hagyományaival.
 
(az előző részlet folytatása) Ónody Éva Kocsis Istvánnal folytatott beszélgetésének további részlete:  - A Mátyásról szóló drámádat, ha jól tudom, felkérésre írtad még 2000-ben, de azóta se mutatták be... - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (dr.

23 cikk | 1 / 3 oldal