(az előző részlet folytatása)
A magyarság jövőbeni sorsának alakulásában Mátyás királynak meghatározó szerep jut.
Mátyás királynak nagy érdeme, hogy elindította azt a folyamatot, melynek során kiteljesedik a sokak számára rejtélyes és felfoghatalan vármegyei önkormányzat. Ennek sajátossága, hogy végrehajtó hatalmat a király a vármegyével kell megossza.
Mátyás király halála után, II. Ulászló király rövid időre azoknak a főuraknak a befolyása alá kerül, akik Mátyás közjogi reformjai kárvallottjainak hiszik magukat. Ám a főúri restauráció nem sikerül. Az 1495. évi országgyűlésen már fölénybe kerül a köznemesség és újraindul az a folyamat, amely Mátyás 1490. évi halálával szakadt meg.
(Olvasmány I., Kocsis István könyveiből, 9. részlet) (Mátyás király szerepének méltatása folytatása)
Az 1504. évi országgyűlésen hozott törvényekkel a sajátos rendi társadalom kialakulásának, azaz a magyar királyság alkotmányossá válásának folyamata visszafordíthatatlanná válik.
Az 1504:2. törvénycikk a legfontosabb változtatást írja elő a vármegye vezetésében.
"3.§.
(az előző részlet folytatása)
1526-tól 1918-ig a Magyar Királyság perszonálunióban él együtt előbb a Német-római Birodalommal, majd az Osztrák Császársággal. Ez az ún. Habsburg-kor. A közös uralkodó gyakran fordul szembe a magyar nemzet érdekeivel.
(az előző részlet folytatása)
Ónody Éva Kocsis Istvánnal folytatott beszélgetésének újabb részlete:
- Most foglald össze nagyon röviden a Szent Korona tanát is, ha egyáltalán össze lehet foglalnl így.
- Össze lehet foglalni, ha előbb beszélgetünk egy kicsit az európai közjog-történet legnagyobb csodájáról, a Szent Korona tana kialakulásáról...
(az előző részlet folytatása)
A Szent Korona tana hosszú közjogi küzdelmek eredményeképpen alakul ki. E küzdelem legnyilvánvalóbb célja az alkotmányos királyság kialakulása feltéte-leinek a megteremtése.
1222-ben megszületik a magyar közjogfejlődés kezdeti szakaszának legfontosabb oklevele, az Aranybulla.
(az előző részlet folytatása)
Hogy a Szent Korona-tant Werbőczy István törvénycikkekbe foglalja (Tripartitum-Hármaskönyv), annak a jelentőségét természetesen nem óhajtjuk kisebbíteni.
Csakhogy mi Werbőczyt szeretnénk annak tekinteni, ami volt: zseniális jogásznak, közjogásznak, jogtörténésznek, politikusnak - de nem jogalkotónak.
Magyarország, akaratán és érdekein kívül keveredik bele az első világháborúba úgy, hogy abból Európa legnagyobb veszteseként kerül ki. Elszakítják Kárpát-medencei területének kétharmadát.
Mi lehetett ennek a pusztító törekvésnek a magyarázata? Csupán a területszerzés lett volna?
A világon a 20. század elején erőteljessé válik a világhatalmi erők összpontosítása.
(Olvasmány I., Kocsis István könyveiből, 10. részlet) (A Szent Korona-tan tövénycikkekbe foglalása folytatása)
Ónody Éva Kocsis Istvánnal folytatott beszélgetésének további részlete:
- Trianonról sem tudjuk a valót, az igazi okokat, hogy miért kellett szétszabdalni a történelmi Magyarországot.
(az előző részlet folytatása)
Ónody Éva Kocsis Istvánnal folytatott beszélgetésének további részlete:
- Te mindezekre mikor jöttél rá? Biztosan nem az iskolában tanultad... Mikép-pen a trianoni pszichózist sem.
