(az előző részlet folytatása)
Ónody Éva Kocsis Istvánnal folytatott beszélgetésének további részlete:
- A Mátyásról szóló drámádat, ha jól tudom, felkérésre írtad még 2000-ben, de azóta se mutatták be...
- A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (dr. Hámori József volt akkor a miniszter) felkérésére írtam, mégpedig Szent István államjogi és egyházügyi reformjának ezredik évfordulója alkalmából...
Rám bízták természetesen, hogy kiről írjak, hát én Európa utolsó szakrális királyát választottam...
A minisztérium tisztségviselői közvetíttek akkor köztem és a budapesti színigazgatók között. Úgy gondolták, előbb csak a dráma szinopszisát küldik szét a direktoroknak... És a szinopszist a direktorok el is olvasták - és hangot is adtak megdöbbenésüknek.
„Ez a színmű Mátyás király valódi drámáját mutatja be, ahelyett, hogy kicsúfolná, nevetségessé tenné a királyt és környezetét!
Mit akarnak?!
A valódi magyar történelmet becsempészni a magyar színpadra?!
Az angol vagy a német vagy a francia történelemmel egyenrangúnak képzeljük ezután a magyart?! Nagy államférfiakkal, valódi drámai helyzetekkel?!
Büszkék legyünk történelmünkre, miután már megtanultuk szégyellni?!
Magyar királydráma-sorozatot akarnak elindítani?!
Az operaház számára nem íratják meg a magyar »ringet«?! A vége az lesz, hogy a magyar történelem mellett még a magyar mitológiát is a színpadra csempészik!”
No, volt olyan direktor is, aki nem elégedett meg a deheroizálás divatja ily - akármennyire harcos - védelmezésével, hanem őszintén megmondta, hogy ő nem akarja ünnepelni a magyar államalapítás ezredik évfordulóját...
Egy másik kijelentette, hogy azért nem érdekli a dráma, mert ő bizony tudja, hogy a drámaíró Kocsis István azonos azzal a történésszel, aki négy könyvet írt a Szent Koronáról...
A döbbenetes az, hogy ez a direktor nem tudta, hogy miért is gyűlöli a Szent Koronát és mindazokat, akik tisztelettel írnak a Szent Korona közjogi tanáról. Divatból vagy a liberálisoktól való félelmében gyűlölte ez a színigazgató a Szent Koronát? Azt sem tudta szegény, hogy a magyar történelemben mindig a Szent Korona tana volt az alkotmányosság legfőbb biztosítéka... Persze Mátyás királyt is ugyanazért gyűlölte, amiért a Szent Koronát... Mint mindent, ami újjáteremthetné az egészséges magyarságtudatot.. .
Az is eszembe jut most, hogy két éve, 2008-ban Hunyadi Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulóján azt ünnepelték „hivatalosaink”, hogy Mátyás sikerrel alkalmazkodott a nyugat-európai politikai divatokhoz...
Miképpen állíthatták e képtelenséget?! Mátyás alkalmazkodott volna ahhoz a nyugat-európai divatos irányzathoz, amely előkészítette a mai liberális ideológia győzelmének az előfeltételeit, az a Mátyás, aki helyre akarta tolni a „kizökkent időt”? Az a Mátyás, aki Európai Uniót akart teremteni, de szakrális Európai Uniót?