A magyar mesékben gyakran találkozunk a ládikó fogalommal: cifra ládikóval és kopott ládikóval.
Mi az érdekes? A főhős mindig a kopott ládikóban leli meg a kincset!
Mire figyelmeztet ez? Lám, a belső a fontos - a külső látszat szerinti felületes értékelés félrevezető és csalóka lehet.
Az ember, földi létében is ugyanúgy, elsősorban a rejtett szellemi-lelki értékeket kellene felfedezze, és nem a legtöbbször félrevezető anyagi-testi külsőségeket.
Jelen összeállításunk a magyar örökség rejtett, de megismerhető és felismerhető kincseit villantaná fel. Kibontanánk előítéleteinknek azt a kopott dobozát, amely eddig akadályozhatta, hogy rátaláljunk igazi értékeinkre.
Nézzük meg belülről ezt a ládikót!
Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész a kezdet, az isteni titkok megismerésének lehetőségét látta meg a magyar nyelvből származó tudás által.
Ősi tudás és nyelv összefügg, mert kezdetben volt az EGY és az IGe:
EGY - IGE - SZELLEM - TUDÁS - NYELV
De ugyancsak a kezdetektől létezik az az ősi ÉRTÉKREND is, ami csak az EGY-től származhat és aminek alapja csak az IGé-ben kinyilatkoztatott IGazság lehet. A magyar nyelv és tudás lehetőséget ad ezen ősi értékrend felismeréséhez is, ami az emberi minőségre, az ERKÖLCS-re is rámutat:
EGY - IGE - IGAZSÁG - TEREMTŐ REND - ÉRTÉKREND - ERKÖLCS
„A csillagok világából érkezett ember, bolygónkon voltaképpen egy iskolát jár ki. Kozmikus fejlődésének csupán egy szeletkéje a Földön eltöltött idő” - véli Paksi Zoltán asztrozófus. Ezidő alatt a földi élővilág bizatik rá, melyet az ember csak úgy képes gondozni, ha az ősi rend erkölcsének bölcsessége szerint cselekszik. Tettei minősítik, hogy küldetését milyen mértékben teljesíti, és hogy ennek üdvözülés vagy bukás lesz a vége.
