Bendefy László A magyarság kaukázusi őshazája című, 1942-ben megjelent könyve forradalminak számító mű volt a maga korában. Nemrég megjelent hasonmás kiadása a mai olvasót is meglepi lebilincselő stílusával.
A 2007-ben és 2008-ban kazakisztáni madjarokkal közösen megszervezett kurultajok sikere folytán a kezdeményezők a rendezvény kibővítése céljából létrehozták a Magyar-Turán Alapítvány közhasznú szervezetet. Ez volt főszervezője, és Bugac település önkormányzata a társszervezője, annak a most már Nagy-Kurultajnak nevezett rendezvénynek, melyet 2010. augusztus 6. és 8.
A régi testvérhagyományokra alapozva, a Kurultaj 2008-as törzsi gyűlés iránti rendkívüli érdeklődés láttán, 2008 őszén a törzsi gyűlés szervezőinek kezdeményezésével, százhetven nemzeti érzelmű civil szervezet és munkacsoport képviselői Börzsönyben megfogalmazták azt a 21 pontot, mely később alapjául szolgálhatott egy, a határokon is átnyúló pártok fölötti új szövetség, a Magyar...
(Gondolatok egy testvértalálkozó kapcsán)
„Az a győztes, aki a másikat maga fölé tudja emelni.”
„Nos, ez a Hunor-Magyar-féle kapcsolat. S amikor mi találkozunk ezekkel a testvéreinkkel, itt nem arról van szó, hogy lelkizünk és akkor azzal mindennek vége van. Ez is kell, nagyon kell, mert most a lelkünk ér össze, egyelőre még ez a legfontosabb.
Magyar testvérnépek egyik hagyományos lakóépülete a jurta.
Szerte a Kárpát-medence tömegrendezvényein mára már mindenütt jelen van-nak ezek az otthonos építmények. Használatuk rendkívül előnyös, mivel egyszerű szerkezetük révén gyorsan felépíthetők-elbonthatók és könnyen szállíthatók.
A jurta a vándorló nomádok, így a hon-foglalás előtti magyarok fontos lakóépüle-te volt.
A lovas népeknek hordozható háza volt a jurta. Ez könnyű mozgási lehetőséget adott számukra. Viszont állandó lakóhelyük is volt. (A mozgás és állandóság mindig is a természetes életmód része volt.) Utódaik mai hagyományos gerendás boronaháza mutatja, hogy régen az elődök is ilyen házakat építhettek.