Kazakisztán Kosztanaj megyéjében (Zsangeldi járás) a Szarikopa-tó vidékén él egy madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken mindenhol jelzik a madjar törzshöz való tartozást.
Genetikai felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni madjar populáció ősei között valamikor, a múltban, genetikai kapcsolat állt fent. A mai történelmi és régészeti kutatások szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőtti a kapcsolat. A magyarországi tudományos élet először az 1960-as évek derekán szerzett tudomást a madjarokról. 1966-ban Tóth Tibor magyar antropológus néhány napra ellátogathatott a területre, és antropológiai vizsgálatokat is végzett. A későbbiekben azonban már nem engedték vissza a területre. 2001-ben Benk Mihály Kelet-kutató látogatott el a madjar törzs néhány településére, fotókat készített és legendákat gyűjtött.
Tudományos vizsgálatokat is végző részletes kutatóútra először 2006 szeptemberében került sor Bíró András Zsolt magyar antropológus vezetésével.
A helyiek különleges szimpátiával és meleg vendégszeretettel fogadták az expedíció tagjait. Azóta rendszeressé váltak a találkozók.
A mintegy négyezer főt számláló kazakisztáni madjar törzs 2007 júliusának elején megtartotta első modern kori nagy törzsi gyűlését (kurultaj), ahova a helyi madjarok magyarországi testvéreiket is meghívták.
2008. augusztus 8-10-ig került parádés megrendezésre a kazakisztáni madjar törzs és a magyarországi magyarság második találkozója (nagygyűlése) Bösztörpusztán, Kunszentmiklós határában.
