Hungarikumok

 

Ujgurok


Ujgurok

Kina közigazgatásaKiszely István írja: „Kínai Turkesztán - az ujgurok területének - ismerete nélkül, nem teljes a magyar őstörténet, hiszen e terület egy része már a hsziungnu, majd az avar, a türk és végül az ujgur törzsszövetségek, illetve államok része volt. Ezek az államok - törzsszövetségek - számos olyan néptöredéket is laza kötelékükbe fogadtak, amelyek egy része utóbb a Kárpát-medencébe érkezett. Tudjuk, hogy a magyarság sok etnikumból ötvöződött - őstörténetünk nagyon sok szálú -, ezért minden összetevő történetét, szerveződését térben és időben meg kell ismernünk ahhoz, hogy egy-kor majd megírhassuk népünk valódi őstörténetét. Stein Aurél volt az a magyar kutató, aki 1913–1915 között elkezdte a volt ujgur főváros Ilihot (vagy Astana, kínai nevén: Gaucsong) feltárását.”

Tanulmányában röviden áttekinti a hun és ujgur népek történetét. Harmatta János figyelemreméltó megállapítását idézi, mely szerint „az újabb régészeti ásatások forrás-anyaga nyomán fel kellett adni a hsiungnukról, mint tisztán nomád állattartást folytatott népről kialakított korábbi elképzelést. A hsiungnuk, a nomád állattartás mellett erődített településeket építettek állandó lakóépületekkel, melyek a földművelés, kézművesség, kereskedelem és állattartás központjai voltak.” E megállapításokat nagymértékben igazolták azon régészeti expedíciók, amelyeket Erdélyi István az utóbbi években Mongólia területén folytatott.

Kina (Kelet-) Turkesztán földrajzi viszonyaiKőrösi Csoma Sándor útjának végcélja Kelet-Turkesztán volt. Feltételezését a japán tudósok mai tudományos eszközökkel, vérvizsgálat alapján igazolták. Így bizonyosodott be, hogy az ujgurok rokonaink.

Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain indult el Dr. Máthé Lajos 2006-ban, saját költségen szervezett önfeláldozó kutató útjára. Ennek összegzi kutatási tapasztalatait:

„Bár az MTA három kutatóintézete (zenetudományi, néprajzi, humángenetikai) is komoly ajánló levelet adott, a pekingi magyar nagykövetség kínai nyelvű támogató levele volt az egyetlen hivatalos papírom, amellyel tovább repülhettem Észak-Nyugat-Kínába, Ürümcsibe. Onnan kiindulva kb. 9000 km-t tettem meg hátizsákkal, buszon, vonaton, teherautón, öszvérfogaton és tevén Hsincsiang, majd Kanszu tartományokban az ujgur illetve jugur területeken.

A Hotán-oázis mellett 20 km hosszú (!) és átlagosan 2 km széles szkíta temető található, amiről például az európai tudósoknak fogalmuk sincs. Az oázisban lévő múzeumi tárgyakat ugyan szigorúan tilos fényképezni, de azért a bizonyító erejű képeket sikerült elkészítenem, illetve a tartomány legfontosabb saját tárgyait, illetve az azok lelőhelyeit bemutató jegyzéket is sikerült hazahoznom...

Ujgur díszítőművészet - Lóábrázolás - Szarvasábrázolás

Sikerült 35 kg feljegyzést, könyvet, hang- és képanyagot hazahoznom. Ebben 350 ujgur népmese, 250 rege és monda, 4400 népdalszöveg, valamint számos közmondás, mondóka, feljegyzés és szakcikkek fénymásolata található. Mindezt kiegészíti kb. 35 óra hanganyag, 30 óra mozgókép és kb. 1200 fényképfelvétel. Az ujgur-kínai-angol szótár tízezer szót tartalmaz digitális formában. 40 db DNS- mintát vettem, amely már feldolgozás alatt van.

Jelenleg az anyag rendezésének elsődleges feldolgozása folyik. 2008 nyarán szándékomban áll visszatérni, hogy a helyszínen folytassam a kutatómunkát.“

Az Ujgur Autonóm Terület déli részén a Tarim-medence található, melynek nagyobb része ma sivatagos, és Takla Makán néven ismert.

Tarim-medence

A Takla Makán Földünk legnagyobb futóhomok sivatagja. Területének nagyjából 85%-át a mozgó homok uralja. A futóhomok dűnék többnyire 100-150 m magasak, de a legmagasabbak közülük elérik a 200-300 m-t is. 

Ujgur piramisok, Kína titka filmen - kevés ennél különösebb film kering a világhálón.

Kína közepén az egyiptomiakhoz hasonló, teljes épségben álló piramisok tömegét a kínai kormányok éveken át titkolták. A Google Earth és utazók azonban láthatóvá tették a titkot. A film végén bemutatott bronzszobor állítólag 18.000 éves.

Lehet, hogy újra kell írni az egész történelmet? A Kínában található piramisokról régóta lehet képeket találni a világhálón. Ez a film viszont egyértelműen az ujgurok művének nevezi ezeket az építményeket. Az Ázsia szívében, a Tarimi-medencében élő ujgurok meggyőződéssel tartják magukat a mi testvéreinknek.

Az ujgurok meghívott vendégekként vettek részt a 2006-os csíksomlyói búcsún. A testvérek együttlétében a máshitűség nem volt akadály. 

Ujgurok a 2006-os csíksomlyói búcsún
Ujgurok a 2006-os csíksomlyói búcsún

Manapság egyre több könyv foglalkozik az ősmagyar népek hiteles kutatásával. Ezek közül az alábbi két kiadvány olyan népről szól, mely még nem is olyan régen ugyancsak magyarnak nevezte magát.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. április 22. Szerkesztette: Vetési Zoltán
Nézettség: 6,340 Kategória: Magyar kincsek, egyetemes értékek » Testvérhagyomány válaszúton
Előző cikk: Magyar íjászok csúcsteljesítményei (Hír) Következő cikk: Ősmagyarok a Kaukázusban


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: