Hungarikumok

 

Hungarikumok - Magyar kincsek, egyetemes értékek - Tudás a csillagokban

   

 
A csillagbölcselet (asztrozófia) ősi, titkok homályában rejtőző tudományát a XX. század végén Paksi Zoltán hosszas kutatómunkával hívta életre. Asztrozófia és asztrológia. Nézzük, mit jelentenek ezek a szavak! Az asztrozófia szó csillagbölcseletet jelent. A megértés, az őselvek külső-belső felfedezésének az útja.
 
Napszentülte után a csillagos égre pillantva átérezhetjük az „égi könyvből” áradó bölcsességet. Eleinte igen kicsinek érzi magát az ember, de ahogy növekszik bennünk a szeretet fénye, úgy válik egyre magasztosabbá az élmény. A régi korok üzenetét, figyelmeztetését és tudását olvashatjuk újra a csillagokból.
 
A budapesti Eötvös Lóránt Tudo-mányegyetem Általános Fizika Tanszéke a második ezredév fordulóján, 2000-ben, elkészítette az égbolt teljes csillagtérképét. Ez megtekinthető a: http://planetologia.elte.hu/ honlapon, ahonnan jó minőségben ki is nyomtatható. Ajánljuk tanulmányozását minden, a tárgykör iránt érdeklődő számára.  
 
„A világ ősemlékezete őriz egy mítoszt, mely szerint az emberi lelkek, és persze az összetartozó lelkek, vagyis a nemzetek is, a csillagok világából érkeztek a Földre. Mindegyik népnek van egy csillaga, vagy csillagzata, amelyik az égi őshazát jelenti. A hagyomány szerint tehát a fényből származunk és nem a majomtól.
 
„A Földre érkezett embernek a Teremtő minden tudást megadott ahhoz, hogy feladatát elvégezze, majd visszatérjen a csillagok birodalmába. Ezt a tudást az égre írta, hogy mindenki láthassa, és soha ne feledje az isteni üzenetet. Még napjainkban is él ez a tudás.
 
Az alábbi csillagtérképek forrása:   Égi Egyenlítő: a szellem- és lélekvilág választója  „Az égi Egyenlítő az a főkör, mely északi, és déli félgömbre osztja az eget. Az északi égbolt jelenti a felső világot, a szellem birodalmát, míg a déli égbolthoz tartozik az alsó világ, mely a lélek, a spiritualitás, a titkok hordozója. Az Egyenlítőt 23.5 fokos szögben metszi az ekliptika.
 
„Tavasz kezdetekor éri el Napunk az Egyenlítőt, és indul el a felső égbolton. Egyre hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák. Hét csillagképet érint a felső égbolton. Ezek a Halak, a Kos, a Bika, a Nimród (Orion) az Ikrek, a Rák és az Oroszlán.” 
 
„Ősz kezdetekor újra eléri a Nap az Egyenlítőt, de már az alsó égbolton halad tovább. Ekkortól rövidülnek a nappalok, és egyre hosszabbak az éjszakák. Itt is hét csillagképpel találkozik útja során. Ezek a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Kígyótartó, a Nyilas, a Bak és végül a Vízöntő.   Az ekliptika jelképezi a cselekvés, a sors, lényegében az élet stációit.
 
„Az ekliptika (Napút) körforgásából azonban ki lehet lépni. Ennek lehetőségét jeleníti meg a Tejút. A Tejút a felső, és az alsó égbolton is metszi az ekliptikát, tehát fent és lent is megvan a „megváltás” lehetősége. A magyar hagyomány számtalan névvel illeti a Tejutat.
 
„A beavatást két csillagkép képviseli. Az alsó égbolton a Kígyótartó, míg a felsőn a magyarok ősapját megjelenítő Nimród…”  

31 cikk | 1 / 4 oldal