Az ősmagyar égbolt „felső" része a Sarkcsillagra és környékére esett. Ennek is két központi csillagképe: a Kis- és Nagy Göncöl, valamint maga a Sarkcsillag állt az érdeklődés központjában.
Minden idők egyik legizgalmasabb ősmagyar mitológiai kérdése: ki volt Göncöl? - akit semmiféle megújulás és haladás, sem a kereszténység, sem a modern kor nem tudott kitörölni a nép emlékezetéből. Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig. Nevének ősi változati közül ma a következőket ismerjük még; Kincső (palóc), Dönczöl (Szeged környéke). Ez utóbbinak a Dönczö változata is előfordul. Kálmány Lajos szerint a nép istennyilákkal terhes szekérnek tartja. Ugyanő mondja, hogy Szeged környékén sosem használták a Göncöl elnevezést.
Göncöl kilétét illetően csak a néphagyomány nyújthat tájékoztatást. Sokan úgy tartják, hogy azzal a táltos emberrel azonos, aki a kocsit feltalálta, és aki nagy tudású ember volt. Beszélt a madarakkal, fákkal és növényekkel, értette a csillagok jelentését, sok csodát is művelt, de senki sem látta, miként halt meg. Úgy vélték, az égben tűnt el. Kocsival járt, amelynek mindig görbe volt a rúdja, és most ezzel jár tovább az égen is... Göncölt táltosnak tartja a csallóközi néphit is, de ugyanott Tündérkirályné Szekereként is emlegetik. Keresztény korból maradt fenn a Krisztus Urunk Szekere, később: Szent László Szekere, Szent Mihály és Szent Illés Szekere elnevezés.
Hogy Göncöl több volt, mint egyszerű ember, arra vonatkozóan tájékoztat a szekérre vonatkozó néphit is. Ez különböző, máig is élő mondásokban nyilvánul meg, így a Szeged vidékén ismert mondás; „Olyan nehéz mint a Dönczöl szekere.” - vagy; „Nehéz mint a Dönczölszekér”. „A Dönczölszekér húzza az egész eget”. Nagyon bájos népmesékkel és hiedelmekkel szolgál a Göncölszekérrel kapcsolatban a néphagyomány. Egyet idézünk közülük; „A Dönczöl szekérbe ökör van fogva három pár; a középső ökörnek a fülében van a Hüvely Piczi s onnan hujángat: Cselő, hajsz!” (A kis mese az Alkorra céloz, melynek magyar nevei: Béres, Kisbéres, Ostoros, mivel a Göncöl rúdját nálunk is összekötötték a szekeret húzó ló fogalmával.)
Magának Göncölnek mindenféle alkalmatossága van. Ezek is ott vannak körülötte az égbolton: Göncöl Koszorúja, Göncöl Lánca, Göncöl Szérűje, Göncöl Térítője, Göncöl Vágása. Van tehát földje és gazdasága, és van Pallérja is. Van mása is, és ez nem más, mint a Kis Göncöl, melyet gyakorta neveznek Göncöl Másának. És ez a Tündérkirályné Szekere is, melyet a néphit szerint egykor Jézusnak ajándékozott Göncöl, vagy annak utasa.
