Hungarikumok

 

Világ és valóság mai szemmel


Műszaki ember sajátos utat járhat be a valóság keresése közben. Erre lehet példa Balogh Béla élete, kinek A végső valóság című könyve úgy tűnik, kiállja a tudomány megkövetelte okfejtésnek is a próbáját.

Saját honlapján vallja a szerző:

„Talán kevesen feltételezik az olyan íróról, aki könyveiben ún. „ezoterikus” témákkal foglalkozik, hogy civil foglalkozását tekintve út- és hídépítő mérnök. Tény, hogy a „materializmus” szellemében nőttem fel, és sokáig eszembe sem jutott feltételezni, hogy mindaz a tudás, amivel szüleim és derék tanáraim útnak indítottak, alapjaiban sántít. Anyagelvű, mérnöki gondolkodásomat azonban akkor sem adtam fel, amikor tapasztalati úton találkoztam a materialista szemléletet cáfoló olyan jelenségekkel, mint a telepátia, telekinézia és a hipnózis. Módszeresen és körültekintően kezdtem vizsgálni és rendszerezni a rendelkezésünkre álló kísérleti eredményeket, tudományos elméleteket és bizonyos „halálközeli élmények”-ből származó beszámolókat. Több tudományág eredményeinek (fizika, matematika, orvostudomány, agykutatás, pszichológia, evolúciós elméletek) összevetése után olyan következtetésekre jutottam, amelyek egyértelműen cáfolják azt az elképzelést, miszerint az ember pusztán anyagi lény, és halálával számára minden véget ér.

Csak éppen továbbra sem értettem, hogy a világ miként működik?

A nagy felismerésre, azaz a felismerések sorozatára csak később, kb. harminchat éves koromban került sor. Az univerzum működésével kapcsolatos, talán megfelelő módon feltett és felhalmozódott kérdéseimre szinte egyszerre zúdult rám a sok válasz. Abban a pillanatban úgy éreztem, mindent értek, mindent átlátok, és a világ nem is működhet másképp. Csak azon csodálkoztam, hogy ha minden valóban ilyen egyszerű, akkor az emberek erre eddig hogy nem jöttek rá?

Azután - mintegy visszazuhanva a hétköznapi valóságba - iskolai tanulmányaim alapján megpróbáltam léket ütni saját felismeréseim hajóján. Nem sok sikerrel. Bármihez nyúltam, úgy tűnt, tökéletesen illeszkedik egy olyan világképbe, ahol az ember nem csak fizikai lény, hanem egyben energialény is, és ahol a születés előtti élet, a halál utáni élet és az egész univerzum minden részletére kiterjedő gondos tervezés nem hit kérdése, hanem fizikai törvényekkel és kísérletekkel alátámasztható tény.

Ezért most olyan világba hívom meg Önt, amely minden bizonnyal meglepetések egész sorozatával szolgál, mint ahogy szolgált azok számára is, akik megtiszteltek azzal, hogy A végső valóság című könyvemről írjanak e honlapon is közzétehető néhány sort.

Egy valami most már bizonyos számomra: aki magyarul gondolkodik, az másként gondolkodik, másként látja és értelmezi az összefüggéseket.

A fent említett könyvet ugyanis először Svédországban, svéd nyelven adtam ki. A könyv első részében a materialista tudomány nyomdokain haladva sikerült cáfolnom a materializmus „hittételeit”, míg a második részben az ezoterikus ismereteknek és a vallásos világképnek a fizika törvényeivel való összhangjáról, tökéletes egybeeséséről esik szó.” 

Balogh Béla A végső valóság című nagysikerű könyvéből bővebben idézünk:

„Fokozatosan egy új világkép körvonalai kezdtek kibontakozni szemem előtt, egy olyan Univerzum képe, ami érthető, megismerhető és bizonyos értelemben áttekinthető. Az emberiség történelmét és erkölcsi fejlődését nagy mértékben befolyásoló tanítómesterek, mint pl. Hermész, Krisna, Buddha és Jézus tanításai ugyanúgy helyet kaptak benne, mint korunk nagyszerű tudósainak, Einsteinnek, Heisenbergnek és Belinek az eredményei. A paranormálisnak tekintett jelenségek megszűntek paranormálisnak lenni, és természetes módon illeszkedtek be az egységes képbe, sőt mi több, a beavatottak által említett „áthághatatlan lelki törvények” teljes összhangban álltak a fizika törvényeivel.”

„Köztudott dolog, hogy a fény bizonyos körülmények között hullámként viselkedik, más körülmények között anyagi tulajdonságokat mutat. A fizikusok rájöttek arra, hogy ez a különös kettős természet az általunk anyagnak tekintett „valamire" is érvényes.”

„A testünket alkotó anyag és a bennünket körülvevő anyag ugyanaz az energiafajta. Nyilvánvaló, hogy a testben lévő víz és szén stb. elektronjai, protonjai és neutronjai semmiben sem különböznek a testünkön kívül lévő szén és víz hasonló részeitől.

Valahányszor valamit anyagként érzékelünk, semmi mást nem teszünk, mint összehasonlítunk két hasonló hullámsávot! Összehasonlítjuk a testünket alkotó állóhullámok halmazát a testünkön kívül található állóhullámok halmazával. Más szóval: egymáshoz közel álló energiaszinteket hasonlítunk össze. Tesszük ezt ujjunk begyével, testünk teljes felületével, szájunkkal, sőt belső szerveinkkel is, hiszen a légzés és a táplálkozás is ennek az összehasonlítási rendszernek a részét képezi.

Ebből a szemszögből nézve az anyag nem más, mint egy viszonylag széles és összetett hullámsáv, ami állóhullámokból áll, és csak akkor mutat anyagi tulajdonságokat, amikor ezt a hullámsávot önmagával hasonlítjuk össze.

Amit mi anyagnak nevezünk, csak egy tulajdonság. Persze, mint minden tulajdonság, ez is relatív. Nem egy bizonyos típusú energiaszintre jellemző, hanem arra, hogy az energia hogyan viselkedik, amikor hasonló, vagy energiaszintben egymáshoz közelálló hullámsávokat hasonlítunk össze.

Mindaddig, amíg a bennünk lévő atomok és a rajtunk kívül lévő atomok nagy számban tartalmaznak azonos felépítésű elektronokat, neutronokat és protonokat, ezek az állóhullámok egymáshoz viszonyítva anyaginak és többé-kevésbé alakíthatónak tűnnek. Az anyagérzet azonban lényegesen megváltozik abban a pillanatban, ahogy sikerül megváltoztatnunk egy tárgy belső frekvenciáit.

A víz nagyon jó példát biztosít egy ilyen kísérlethez. Ha a víz energiaszintjét, (tehát a vízmolekulában jelenlévő oxigén- és hidrogénatomokat alkotó állóhullámok rezgésszámát) sikerül csökkentenünk, akkor a víz megfagy, és szilárd jéggé alakul. Ellenkező esetben, ha megemeljük a belső frekvenciákat, akkor felfő, és párává alakul. A párán sokkal könnyebben áthatolhatunk, mint a jégen. Belélegezzük, és kilélegezzük, sőt, bizonyos koncentráció alatt tudomást sem veszünk róla.

Itt kell tehát keresnünk az „anyag” titkát, azaz a különböző energiaszintek egymáshoz való viszonyában. Minden attól függ, mit mihez viszonyítunk, mit és mivel hasonlítunk össze. Ily módon a relativitás fogalma az „anyagérzet”-re is kiterjed.”

„…megfigyelhető az elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak bizonyos ismétlődése. Ez persze kísértetiesen emlékeztet a hangok és a fény területén megfigyelhető ismétlődésre.

Előfordulhat-e, hogy az anyag is ugyanazt a mintát követi? Létezhet-e anyag „egy oktávval feljebb”? Lehet, nevetségesnek tűnik a feltételezés, de az anyagot állóhullámok alkotják, és ezek mindegyikéhez jól meghatározható rezgésszám tartozik. Miért ne létezhetne mindez „egy oktávval feljebb”? Az a tény, hogy nem érzékeljük, vagy éppenséggel érzékeljük, de nem tekintjük anyagnak, annak is tulajdonítható, hogy az érzékszerveink közvetítésével beérkező információ csupán különböző frekvenciájú és szimmetriájú hullámok összehasonlításából adódik. Összehasonlítjuk a testünkön kívül lévő hullámokat a testünket alkotó hullámokkal. Nem véletlen, hogy a kutatóknak nem sikerül „elementáris anyagi részecskét” találni.

Minden attól függ, hogy az összehasonlított energiaszintek vagy frekvenciák között mekkora a különbség. Attól függetlenül, hogy hangról, rádióhullámokról, fényről, vagy „anyaghullámról” van-e szó, ha elég nagy a frekvenciakülönbség, ezek a hullámok áthatolnak egymáson. Megfigyelhetjük például, hogy a ház falai nem jelentenek akadályt a rádióhullámok számára. Mi akadálynak tekintjük a falat, de a rádióhullám nem vesz róla tudomást. Így bezárt ajtók és ablakok mellett is rádiózhatunk. A két frekvenciasáv - a rádióhullám és a fal - közötti különbség túlságosan nagy, ezért nem mutatnak anyagi tulajdonságokat egymással szemben."


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. június 24. Szerkesztette: Vetési Zoltán
Nézettség: 1,628 Kategória: Magyar kincsek, egyetemes értékek » Tudás a hagyományban
Előző cikk: Népmese és ősi tudás Következő cikk: Érzékelhető világ


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: