Hungarikumok

 

A rovásírás jelenléte a világban


A rovásírás jelenléte a világban

Forrai Sándor, a rovásírás egyik legkiválóbb kutatója és tanulmányozója szerint, még több ezer év távlatából is szembetűnő a magyar rovásjelek hasonlósága az etruszk valamint a föníciai rovásjelekkel.

Kiváló tanulmányában összehasonlítást tesz a magyar-török, magyar-etruszk és magyar-föníciai rovás között. A rovásszakértő három tulajdonságot vett figyelembe: az alaki azonosságot, a hangértékbeli azonosságot, és a közeli hasonlóságot. Az eredményt eszerint összegezte, és a következő értékeket kapta: a török 28.6, az etruszk 43.4, a föníciai 50.0 százalékos azonosságot, hasonlóságot mutat a magyar rovással.

Az úgynevezett római számok is a rómaiak előtti időkből származnak.

A magyar számsor az 50-es rovásjelig például nem a rómaival, hanem az etruszkéval azonos! 

„Az eredeti képírás, amely közel hétezer évvel ezelőtt valószínűleg Erdélyben kezdődött, ismeretlen okokból megszakadt, de tovább folytatódott Mezopotámiában, ahol mint ékírás, Egyiptomban pedig mint képírás (hieroglifák) fejlődött tovább. Az ókori műveltségek írásbeli fejlődésének következő, a magyarság szempontjából is fontos fokozata a rovásírás volt. A székely-magyar rovás ugyanis az ótörök, ógörög, latin, pelazg, etruszk és föníciai rovások körébe tartozik. Ezek között a föníciaival 50%-os, az etruszkkal 43.4%-os és az ótörökkel 28.6%-os hasonlatosságot mutat.

Többen felfigyeltek a rovás és a mezopotámiai ékírás alaki hasonlóságaira. Forrai Sándor hazai tudós pedig a magyar gyorsírás és a rovás rövidítési szabályaiban ismert fel jelentős párhuzamokat. Fadrusz János szobrászművész volt talán az első, aki felfigyelt az egyiptomi képjelek és a magyar rovás közötti megegyezésekre. Hegedűs György szerint a magyar rovás 34 betűjéből 28 meglepő párhuzamot mutat az egyiptomi képjelekkel.” 

A magyar és ógörög rovásjelek között is több mint tíz hasonló.

Michelangelo Naddeo olasz kutató is felteszi a kérdést:

„Hogy lehetséges, hogy a magyarok jóval az etruszkok előtt ugyanúgy írták a számaikat, mint 1500 évvel ezelőtt, s nem az etruszkoktól vették át (pl. XIIII és nem XIV) és még egyenesen balról olvastak? Miért nem használták a római számokat, hiszen abban az időben egész Európa területén azok konszolidálódtak?”


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. május 17. Szerkesztette: Vetési Zoltán
Nézettség: 1,805 Kategória: Magyar kincsek, egyetemes értékek » Tudás a jelben. A magyar rovásírás ősi betüsora
Előző cikk: Hit kifejezése a jelben Következő cikk: Etruszkok és magyarok rovásírása


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: