Az igazság keresése mindannyiunk kötelessége. Ez különösen így van, mikor a magyarságunk kárára meghamisított történelmi igazságot kell helyreállítanunk. Figyelmeztető legyen számunkra, hogy az igazságot más nemzetek kutatói is keresik, ezáltal akaratlanul is segítve minket. Az igazsághoz tartozik az is, hogy különös módon épp az erre hivatott magyar intézmények mutatnak közömbösséget e kérdések iránt.
Az egykor Budapesten magyarul tanuló Dr. Shokotu Faisi japán tudós, őstörténész még évek múltán is (1963-ban) kifakad, mikor magyarországi szerzők a magyarság rovására nyilatkoznak. Rájuk kérdez, hogy „miért nem oldják meg végre Önök - magyar tudósok - a Bibliában hemzsegő magyar elnevezések, nevek, földrajzi helyek problémáit? Innen messziről jobban látszik az igyekezet is, meg a hamisság is.” Továbbá érdeklődik és választ keres arra, hogy „miért van az, hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek származását, történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik...? És mik állnak e mögött a homályosító érdekszövetség mögött...?”
Megjegyzésképpen a fentiekhez:
Horvát István írja 1825-ben („Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történetei“-ből, Pest, 1825): Pözsög a’ Szent Írás mindenféle a’ régi Magyar nevektől és régi Magyar Írásmódtól. Ti éjjel-nappal Szent Írást olvasó Rokonim! Hogyan nem vettétek ezeket észre a’ sok század alatt!” Példa nevekre: Aba, Ámos, Arad, Árpád, Béla, Dalajás, Éber, Eper, Ér, Erdei, Gál, Gáth, Húr, Hús, Jósafa, Juta, Kácor, Kádár, Kállai, Kedes, Kenéz, Kászi-fia, Keszed, Kis, Kóc, Kút, Lúd, Más, Moholi, Pára, Perec, Sallai, Sárai, Sáros, Szabad, Szalka, Szárai, Széled, Szemes, Szin, Só, Sófai, Súr, Tábor, Tél-Harsa, Torma, Úr, Uri stb. Ráadásul e nevek hibátlan magyar ragozásúak is! Tessék csak figyelemmel olvasni!
Olasz kutató nyilatkozta:
„A magyar intézményeket nem érdekli a magyarok múltja. Szégyenteljes, hogy még az ősi magyar írás, a rovásírás Unicode-kódolását sem támogatták, így az most egy olyan idegen kezében van, aki még magyarul sem beszél... Nem lehet jövője egy olyan országnak, amely nem becsüli a múltját.”
Most is sorsformáló időket élünk, - a megszólalások kötelességének idejét -, akár kétezer évvel ezelőtt, mikor Jézus szólt így: „Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.”
A továbbiakban felvillantjuk magyar és olasz kutatók eredményeit.
De mindannyiunk feladata, joga és kötelessége: igényelni és keresni - magunk részéről is - tovább is, mindenütt csak az igazságot!
