Ezen a címen tartja előadássorozatát Marton Veronika tanár, sumerológus, aki több mint 25 éve foglalkozik az ókori népek történetével, mitológiájával. Az 1990-es évek végén a Miskolci Bölcsész Egyesület keretén belül, az akkor még Argentínában élő Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor vezette Sumerológia Tanszéken három és fél évig oktatta Mezopotámia történelmét, mitológiáját és az ékírást, melyet azóta is folytat országszerte és külföldön is.
„Az őstörténeti kutatások eredménye az emberiség közös kincse. Egyes országok népük eredetét, hazájuk történetét tisztázó, nemzeti érzésüket ébrentartó tudományos kutatásokra komoly összegeket áldoznak. Itthon még mindig a finnugor nyelv- és származás-elmélet kátyújában topogunk. A hivatalosan elismert történészeink, nyelvészeink nagy része tagadja vagy fel sem ismeri a sumír és a magyar nyelv közötti rokoni, fejlődéstani kapcsolatot, a magyar és a sumír lelkiség közti hasonlóságot.
Terjesztését a „tudományos tekintély” teljes súlyával akadályozza és cáfolja. A finnugor kutatások történelmünk és nyelvészetünk talaját meddővé és terméketlenné tették. Sőt évszázadok során eredetünk miatt sok-sok rágalom ért bennünket, amit sokan el is hisznek. Az idegen uralkodók a magyarság testi és szellemi tartását minden eszközzel próbálták megtörni. Az esetek többségében a kitartó áskálódás meghozta gyümölcsét.
Kultúránk sok, nagyon régi tárgyi és szellemi emlékét semmisítették meg, de a magyar nyelvet eddig nem tudták elpusztítani...
Mai nyelvrontóink mintha tudnák, hogyha eredeti mivoltából, kiforgatják anyanyelvünket, megszűnik a magyarságot összetartó, elemi erő, és beolvadunk a népek arcnélküli tengerébe.
A honfoglaló magyarok nyelve a sumírból fejlődött szkíta nyelv. A magyar és a sumír a szóalkotásban, a nyelv szerkezetében és a logikájában oly hasonló, hogy bátran hihetjük, a nyelv mellett a sumír örökség másik részét, a méltóságteljes élet titkát, a fény titkát is magukkal hozták. «Ebben rejlik az élet értelme, a szabadság, az igazság, a becsület kultusza, a szépség, a természetszeretet, az egymás iránti emberség és a humor mosolya».”
Az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt sumír, saját nevén KI.EN.GI (kangar) és a magyar nép közti kapcsolat bizonyítékait tárja fel könyvében és előadásaiban. Tárgyi és szellemi emlékek bemutatásával támasztja alá a két nép közti kulturális kapcsolatot és az egyenesági leszármazást. A magyar nép és a magyar nyelv régiségének, mezopotámiai kapcsolatának számos bizonyítéka őrződött meg a népművészetünkben és népünk emlékezetében.
Megelőlegezésképpen ebből csak egyet mutatunk be, éspedig: a szakrális királyság hagyományának hasonlóságát.
„Nemcsak a Biblia, hanem az ékiratos királylista is arról tudósít, hogy a vízözön után a királyság újra leszállt az égből, ami azt jelenti, hogy a mindenkori sumír király Isten kegyelméből lett az uralkodó, csakúgy, mint a magyar szakrális királyok.
Sumerban addig senki nem lehetett király, míg EN.LIL isten el nem ismerte, és a nippuri Ékur-templom papságától, meg nem kapta az uralkodásra jogosító aranykeresztet. E keresztnek hasonló a szerepe, mint a Magyar Szent Koronának. A középkorban a magyar nép addig senkit nem ismert el a nép királyának, amíg a Magyar Szent Koronával meg nem koronázták.
Az Árpád-házi királyaink papkirályok voltak, uralmukat az Égből kapták. Isten rendjét, a kozmikus rendet kellett képviselniük, és országukban érvényre juttatniuk, éppúgy, mint a sumír uralkodóknak.
A sumír Lagasban talált sugaras párducfej EN.LIL isten fiának Ningirszu istennek a jelképe, akit a magyar krónikákban Nimródnak vagy Ménrótnak hívnak. Az égen is ott van, ő az Orion, magyarul a Kaszáscsillag.”
„A sumír felfogás a királyt úgy tekintette, mint az isten megbízottját, ellentétben a sémita felfogással, amely szerint a király isten helytartója, élet és halál ura. A sumír uralkodó számadással tartozik istennek népéért; népe boldogulásáért lett kiválasztott. Papkirály, aki élte minden percében Istennel van kapcsolatban, azért, hogy az égi harmóniát megvalósítsa a földön, hogy a népet boldoggá tegye.” - vallja könyvében a szerző.
