Hungarikumok

 

Ópusztaszer


Ópusztaszer

Az első országgyűlés helyszíne. Persze a szó valódi értelmében vett országgyűlésről szó sincs, nem is lehet, Ópusztaszer nevéhez köztudatunkban mégis ez a gondolattársítás fűződik. Anonymus Gestájában ugyanis azt hagyományozta, hogy a honfoglalás megtörténte után itt, ezen a helyen gyűlt össze a hét vezér, hogy "szerit ejtsék" a további teendőik megbeszélésének.

Jeles Névtelen történetírónk azt is tudni vélte, hogy ez alkalomból megerõsítették a köztük levő vérszerzõdést. Vagy így történt, vagy nem, de nagy jelentõséggel bírhatott a hely, mert a régészeti ásatások tanúlsága szerint már István korában állhatott itt egy monostor amely a XII. század végen háromhajós, impozáns méretű templommá bõvült. Ezt a tatárjárás elpusztította s nem is épűlt újjá. A tatár-török-labanc dúlta alföldi település aztán feledésbe is merült a nemzeti közgondolkodásban.

A millennium nagy nemzeti lelkesedése közepette azonban szinte természetnek tűnt, hogy itt, Pusztaszeren, a feltételezett gyűlés helyén is emlékművet emeljenek az eseménynek és Árpád vezérnek. 1956 után Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítése kezdõdött a területen, amely mára 22000 hektáros területűvé duzzadt. A régi Árpád-emlékmű mellett a legismertebb a Feszty Arpád által 1894-ben festett monumentális körkép. A 16 méter magas, 115 méter hosszú festmény felülete 1725 m2. Tablószerűen mutatja be a magyarok felkerekedését az õshazából, a vándorlást, a honfoglalás és e megtelepedés mozzanatait, középpontba állítva a gyõztes Árpád méltóságteljes alakját. 1979-tõl folyamatosan bõvült a pusztaszeri szabadtéri néprajzi gyűjtemény (skanzen) is, amely az alföldi tanyák, falvak és kisvárosok XIX. századi és XX. század eleji képét igyekszik megmutatni.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 1,557 Kategória: Magyar táj
Előző cikk: Nemzeti parkok Következő cikk: Õrvidék magyarsága


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: