Hungarikumok

 

Hungarikumok - Népi hangszerek, zene - Chordofonok

   

Cimbalom
A trapéz formájú, faverőkkel megszólaltatott cimbalom történetét hosszú ideig nem lehetett szétválasztani a hasonló, szintén keleti eredetű, ujjakkal vagy pengetővel megszólaltatott pszaltériumétól. Egy 1543-ben Izabella királynő udvarából Bécsbe küldött levél arról tanúskodik, hogy az "egyiptomi hegedősök"-nek nevezett cimbalmosok hangszerüket "...
Citera
A citera magyar népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú hasáb formájú.A citerafélék családjába tartozó hangszerek a világ szinte minden táján megtalálhatóak, gyakran egymástól nagymértékben eltérő méretű és formájú hangszerek tartoznak ide.
Hegedű
Népzenénkben talán ez a legnépszerűbb hangszer. Neve a moldavai cságó népszokást jelentő "hejgetés" szóból származik.Kezdetben a szögletes vagy teknőszerű testű hegedűt egy darab fából faragták ki. A Kuruc vitézek táncát is ilyen hangszerrel kisérték. A népi hegedűjáték a hegedűlés korábbi technikáját őrzi.
Koboz
A hangszer neve először személynevek formájában jelent meg nyelvünkben.A koboz jávorfa szelvényekből épített körte alakú hangszer. A fenyőből készjtett tetőn több apró lyuk van. A húrok alá vékony keményfa lapok vagy bőrcsikot ragasztottak, hogy játék közben a pengetővel ne sértsék meg a puhafából készült tetőt.
Nádi hegedű
Nádi hegedű: ciroknádból vagy kukoricaszárból készülő, hegedűalakra formált → hangadó játékszer. Készítéséhez két darab kétízes szárdarab szükséges; egyikből készül a hegedűtest, másikból a vonó. Mindkét darab egyik felét úgy alakítják, hogy a vonó, ill. a hegedű húrjai megmaradjanak. A húrokat pecekkel feszítik ki.
Tambura
A délszlávok közvetítésével került Magyarországra. Kezdetben mint énekkísérő hangszert használtak.A prímtambura alakja egy félbe hasított lopótökhöz hasonlított. Rendszerint a hangszer testét, nyakkal és fejjel együtt egy darab jávor- vagy valamilyen gyümölcsfából faragták ki. A tetőt sűrű szálú fenyőből készítették.
Tekerőlant
A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) olyan vonós hangszer, melynek dallamhúrját és kísérőhúrjait a játékos a begyantázott fakorongot forgatva egyidejűleg hozza rezgésbe, miközben másik kezével a billentyűket benyomva, az érintőket („kottákat”) nyomva a húrra – annak hosszát, és ezzel hangmagasságát változtatva – játssza a dallamot.
Ütőgardon
Nem tudjuk, hogy az ütőgardon milyen úton került a csángók és a csíki székelyek kezébe. A gardon név feltehetően az olasz "bordone" szóból származik, amely az egy hangon kísérő húrokat jelölte.Testét egy darab jávorfából vagy fűzfából vájták ki. Előfordult, hogy csellót alakítottak át gardonná, ezt kávás gardonnak hívták.

8 cikk | 1 / 1 oldal