Népzenénkben talán ez a legnépszerűbb hangszer. Neve a moldavai cságó népszokást jelentő "hejgetés" szóból származik.
Kezdetben a szögletes vagy teknőszerű testű hegedűt egy darab fából faragták ki. A Kuruc vitézek táncát is ilyen hangszerrel kisérték. A népi hegedűjáték a hegedűlés korábbi technikáját őrzi. A parasztbandák hegedűse nem álla alá, hanem vállához vagy sokszor melléhez szorította hangszerét.
A házilag készített vonót rendszerint marékra fogták. A megszokotnál sokkal több szőrt használtak, mert erőteljes játékuktól hamar szakadtak a vonószőrök. Hasonlóan hangolták őket mint ma. Tánczenéhez magasabban húzták a húrokat, hogy táncházban vagy szabadtéren hangosabban szóljon hangszerük. Rendszerint a dallamot egy húron, minden hangot egyforma erővel húzva játszották.
