Hungarikumok

 

Bika


Bika

A bika hangja hasonlít a köcsögdudáéra, de valamivel mélyebb. Egy változatát burogó néven ismerünk. A bika teste rendszerint favödörből vagy fahordóból, ritkábban bádogvödörből készült. A vödör nyílására marhabört feszítettek. ( A bőrt előbb szőrtelenítették és kikészítették.) A feszes bőr közepébe nyílást vágtak, és egy nyaláb lószört fűztek át rajta. Megközelítőleg anyit, mint amennyi a bőgővonóhoz kell. A szőrnyalább testen belül eső részére egy hurkot kötöttek. A hurokba ujjnyi fadarabot dugtak, és az egész nyalábbal együtt belülről a membránhoz szorították. Néhány öltéssel a bőrfelülethez varrták a fadarabkát, hogy játék közben megakadályozza a szőr kiszakadását.

A játékos a hangszert lábai közé a földre helyezte, és benedvesített kezét felváltva, alulról felfelé végighúzta a lószőrön. A szőrfelület a nedvesség hatására tapadóssá vált. A surlódás következtében keletkező rezgéseket a nyaláb közvetítette a membránnak.

A bikát csak a moldvai csángók használták a dunántúli regüléshez hasonló "hejgetés"-ükhöz.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 16. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,662 Kategória: Népi hangszerek, zene » Membrafonok
Következő cikk: Köcsögduda


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: