"Ha sikerül bebizonyítani, hogy pl. a Tien-santól a Bécsi-medencéig fellelhetők egy adott korszakban alapvetően jellemző és meghatározó tartalmat hordozó tárgyak és jelenségek, akkor kimondhatjuk e hatalmas terület egységét" - írja Bakay Kornél.
Ha sikerül bebizonyítani, hogy pl. a Tien-santól a Bécsi-medencéig fellelhetők egy adott korszakban alapvetően jellemző és meghatározó tartalmat hordozó tárgyak és jelenségek, akkor kimondhatjuk e hatalmas terület egységét - írja Bakay Kornél.
Mit jelképez a szarvas?
A magyar nép egyik lélekvezető állata, s az egyetemes mítoszkészlet fontos szimbóluma a szarvas. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és kontinenseken át követhetjük nyomon a szarvas attribútumát. Külön kiemelném a magyarság ősvallásában betöltött szerepét.
Harmadik hete ostromolta már Szeged várát vitéz kurucaival Rákóczi fejedelem. Labanc kézen volt akkor az öreg szegedi vár, németek, rácok fészkeltek benne, nagy bajára az alföldi városoknak. A pogány török a maga idejében nem tett annyi kárt, mint ez a se-országa, se-hazája, gyülevész népség.
A turul
A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban.
Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta.
A rontás ősidőktől kezdve jelen volt életünkben, bármi hirtelen rossz történt, akár betegség, kár vagy szerelmi bánat, bármi olyan dolog amire nem találtak ésszerű magyarázatot azonnal rontásra gondoltak. Úgy tartották, hogy egy bizonyos személy vagy harmadik személy bevonásával „megcsinálta” az illetőt.
Január 1.
A népi kalendárium szerint Január 1-jén Jézus anyját Szűz Máriát ünneplik, ezért ezt a hónapot Boldogasszony havának hívták vagy kiskarácsonynak. Nagykarácsonyhoz hasonlóan ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket, de ekkor nem az angyalka hozta az ajándékot , hanem a kiscsikó, és az ajándék természetesen dióra , almára, vagy pogácsára korlátozódott.
Régen ez a hónap még az év utolsó hónapjának számított, később ragasztottak hozzá szökőnapokat, így jött létre az legrövidebb hónapja. Elődeink úgy tartották, hogy az év utolsó napjaiban illett megtisztulniuk, ezért a hónap második felétől kialakultak a böjti szokások, és Februárt böjtelő havának hívják.
„Böjtmás hó földbe hintett tavasz magokat,Szőlőt hajtat, fákat oltat, szép gyümölcsöket.”Március hónapját ősi magyar nevén Kikelet havának is hívják, nem véletlen az elnevezés, hiszen végre megérkezik a földművesek számára annyira várt tavasz.
A hónap első napját, Hugó napját a naptár reform előtt az év első napjaként tartották számon, később elvesztette jeles
funkcióját így „komolytalan újév” lett, de az erre a napra jellemző bolondozások megmaradtak.
