Hungarikumok

 

Boldogasszony hava - Január


Boldogasszony hava - Január
Január 1.

A népi kalendárium szerint Január 1-jén Jézus anyját Szűz Máriát ünneplik, ezért ezt a hónapot Boldogasszony havának hívták vagy kiskarácsonynak. Nagykarácsonyhoz hasonlóan ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket, de ekkor nem az angyalka hozta az ajándékot , hanem a kiscsikó, és az ajándék természetesen dióra , almára, vagy pogácsára korlátozódott.
Ez elevenedik meg a népdalban is:

„ Kiskarácsony-nagykarácsony
Kisült-e már a kalácsom? „

Szokás volt továbbá a regőlés is, amelynek eredete az őstörténetig nyúlik vissza, a sámánok varázsigéjének kántálását idézik, refrénje, mindig a : „Haj regö rejtem” mondatból áll.
Az éneket mindig a beköszöntővel kezdik: „Kelj fel, gazda, kelj fel, szállott Isten házodra…”, 
majd a jókívánságok jönnek: „Adjon az Úristen ennek a gazdának két szép ökröt…”
ezután csodaszarvasról vagy Szent Istvánról énekelnek: „Amott keletkezik egy sebes patak, legeltetem juhaim, csodaszarvasnak ezer ága-boga…”
majd a házban lakó lány vagy legény nevét is összeregölik: „Itt is mondanának egy szép leányt, kinek neve volna, Nagy Gizella volna…”
végül a záradékban az ajándékokra utalnak a regösök, amit kapni szeretnének: „Sarokban a zacskó, tele van százassal, fele a gazdáé, fele a regősöké…”

Az újév kezdetét a világon mindenhol megünneplik, a legtöbb helyen már naptári évhez igazodva és nem a csillagok állásához. Az év első napjához számtalan népi hagyomány, babona fűződik, amely a gazdaság, család jólétét és szerencséjét hivatott elősegíteni különböző jóslásokkal, mágikus szertartásokkal.
Ezen a napon végzett cselekedetek, mind kihatnak az elkövetkezendő évre, ilyenpéldául :
A szilveszteri-újévi lencse evés, ami sok pénz hoz a házhoz.
Különböző magvakat szórtak szét a házban, hogy biztosítsák a jó termést.
Újév első napján a férfi látogató szerencsét hoz, női látogató szerencsétlenséget, rosszkedvű vendég egész éves bánatot hoz a házra.
Semmit nem szabad kivinni a házból még a szemetet sem, mert akkor egész évben kimegy a házból a szerencse.
Tilos volt kölcsönkérni, mert akkor egész évben kölcsönből élnek.
A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, ez volt az aranyvíz,aki abból ivott arra gazdagság várt. 
Zsebeket, pénztárcákat meg kell tölteni pénzzel, hogy egész évben sok pénz legyen benne.
A magyar néphit szerint , aki az év első napján korán kel egész évben korán fog kelni, ha hideg vízben mosakodik egész évben friss lesz, viszont aki gyengének és betegnek érzi magát egész évben beteges lesz

Nagyon sok újévi szokás és babona az időjóslással volt kapcsolatos, ami nem is csoda hiszen felmenőinknek a megélhetést a föld jelentette, így az időjáráson múlt nagyrészt lesz-e betevő falat az asztalon vagy sem, bőség vagy szegénység vár a házra.
Például: Ha újév első napján süt a nap, akkor egész évbe szép idő várható és sok dinnye terem
Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
Ha újévnapján piros a hajnal szeles esztendőre kell számítani.
Ha hideg csípős szél fúj, hosszú és tartós lesz a tél
Vagy a hagymakalendárium, aminek a lényege, hogy 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, amelyik reggelre nedves lett annak megfelelő hónapra sok esőt, csapadékot jósoltak

De nemcsak az időjárásra voltak babonáink, hanem a párválasztásra is, hiszen melyik hajadon ne lett volna kíváncsi arra ki lesz a jövendőbelije, ekkor házilag gyúrt gombócokba beletették a kiszemelt legények neveit és amelyik hamarabb feljött a vízfelszínére az a fiú volt a szerencsés választott. Más helyeken a lányok forró ólmot öntöttek hideg vízbe és azt lesték milyen betűt formál, mert azzal a betűvel kezdődött a fiú neve, vagy férfinadrágot tettek a párnájuk alá és reggelre megálmodták a férjjelöltet.
A vénlány csúfolása ugyanolyan része volt az újév első napjának, mint a babonák. A legények szalmabábút csináltak és amelyik házban vénlány lakott, annak a háznak a tetejére titokban feltették az éj leple alatt, azonban ha a gazda észre vette őket, akkor a létrát kivette alóluk és az egész éjjelt a tetőn kellett tölteniük.


Január 6.-ra esik vízkeresztnapja vagy Boldizsár nap.

Az egyik legrégibb keresztény egyházi ünnep. A karácsonyi ünnepkör zárása. Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről emlékezik meg az egyház, és ezen a napon szentelik meg a vizet. A szentelt víznek mágikus, gyógyító, rontást megelőző, gonoszűző hatása van.
Ezen a napon van a legismertebb szokások egyikre a háromkirály járás, ami a napkeleti bölcsek Jézusnál tett látogatását eleveníti fel. Három fiú gyermek bölcsnek öltözve házról házra jár és mondókákat, köszöntőket énekelnek, búcsúzóul kisebb ajándékokat kapnak a gazdáktól. ez a szokás gyakran egybe olvad a regöléssel.
A néphit szerint, ha a szenteltvízzel meghintették a a bejárat előtti földet, akkor az távol tartotta a háztól a rontást és a gonoszt. Sok helyen ezen a napon végezte a helyi plébános a házszentelést is, akkor az ajtók szemöldökfájára krétával felírta 20†C†M†B†10, a minek jelentése Christus Mensionem Benedicat, azaz Krisztus áldja meg e hajlékot. (Amennyiben a CMB helyett GMB-t írunk az ajtófélfára, akkor azzal azt kérjük, hogy a három Szent Király közbenjárására áldja meg Krisztus az adott hajlékot.) Ezért a szentelt vizet egyes helyeken háromkirály víznek is nevezik.

Vízkereszt napján bontják le a karácsonyfát és kezdetét veszi a farsangi időszak, amely a 40 napos böjtig tart.


Január 17.-e Remete vagy Téli Szent Antal napja.

Remete Szent Antal a a háziállatok és a disznók védőszentje. Régen az orbáncot Szent Antal tűzének hívták és ráolvasással próbálták gyógyítani,.
Egyes vidékeken úgy tartották, hogy ha Szent Antal napján három Antal nevű férfi megáll a beteg ember ágyánál és elszívnak egy pipa dohányt, amelynek a füstjét a betegre fújják, akkor az meggyógyul

Január 18.-a Piroska napját ugyan csak időjós napnak vélték, ezen a napon a földművesek kímélték állataikat és nem fogták be a lovakat.

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy" 


Január 20.

Piroska napjához hasonlóan Fábián és Sebestyén napja is az időjárással kapcsolatos, ez az első tavaszébresztő nap, ezen a napon kimentek a szőlőbe és ha a fák kezdtek mézgásodni, akkor megindult bennük a keringés „kezdi szílni a nedvet”.
De Sebestyént nem csak tavaszvárás miatt tartották számon, hanem mert Szent Sebestyén a pestis védőszentjének hitték. A fekete haláltól való megszabadulás emlékére Székesfehérvár lakossága 1739-ben tiszteletére böjttel és körmenettel kapcsolatos, örök időkre szóló fogadalmat tettek, amelyet ünnepélyesen okiratban foglaltak és belső tanács jegyzőkönyvébe is megörökítették. E fogadalom értelmében építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek. 


Január 22.

És ezután jön még a két nagy szent Vince és Pál, akikhez számos megfigyelés és babona fűződik. Vincét melynek napja Január 22.-én van, a baranyaiak és a karancsiak bor védőszentjének tartották.

„Vígan egyél és mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz!"

Napja termésjósló nap, ilyenkor a szőlősgazdás az eget fürkészik, mert napos idő esetén bő termés várható és áldomást isznak a szent tiszteletére, viszont, ha az eresz nem csordult meg, akkor hideg vízzel leöntötték Vince szobrát.

"Ha csurog Vince, jó bortermés, száraz Vince, kalácstermés." 
"Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince"

Vincellérek pedig Vince-vesszőt metszettek, később a vízben kihajtott rügyek állásából jövendölték meg a várható termésmennyiséget.
Január 25.

Pál fordulásához viszont az időjósláson kívül, miszerint ezen a napon a tél ellenkezőjére fordul” jeget tör vagy csinál „ elsősorban a haláljóslás kapcsolódik.

„Pál, ha fordul köddel, 
pusztul a nép döggel”

"Hogyha szeles Pál-fordulás,
akkor lészen hadakozás."

Kíváncsi mamikák azonban nem elégedtem a regulák jóslatával, úgy nevezett Pál-pogácsát sütöttek. Ahány tagú volt a család annyit pogácsát, és mindegyik pogácsába egy egy lúdtollat tettek úgy sütötték meg, akié megperzselődött arra abban az évben betegségek vártak, akié megégett az még abban az évben búcsút vehetett az életétől, legalábbis egyes kíméletlenebb vénasszony szerint.

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. július 10.
Nézettség: 3,615 Kategória: Ősi magyar hitvilág (Legendák)
Előző cikk: Rontás Következő cikk: A Böjt előhava - Február


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: