Hungarikumok

 

Nagyboldogasszony hava - Augusztus


Nagyboldogasszony hava - Augusztus

 

Augusztus népi jelzői: „Új kenyér hava", „Nyárutó" nagyon beszédesek. Ez az utolsó igazán meleg hónap, bár a vénasszonyok nyara sem mindig rossz erre mifelénk. Aki teheti, használja ki tehát ezt a hónapot pihenésre, mert szeptembertől újraindul a „mókuskerék", lehet hajtani egészen karácsonyig.

 

 

 

Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja

 

Szent Péter (a börtönből való szabadulás szentje) Heródes börtönéből való kiszabadulásának napja.A hiedelem szerint: ha ezen a napon esik az eső, akkor bőséges kukoricatermés várható, de ha nem esik „gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica".

 

Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.

 

 

 

Augusztus 10. Lőrinc napja

 

Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert ezután már hideg a víz. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Rámutató nap, a félreértés következményeképpen mutatja meg az őszi időjárást.A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.

 

„Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét”

 

 

 

Augusztus 15.- Nagyboldogasszony napja

 

A legrégebbi Mária ünnepünk Nagyboldogasszony. Ezen a napon az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli. Ez az első parancsolt ünnep, mivel Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Nagyboldogasszony napján sokfelé búcsúnapot tartanak. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. Szokás volt gyógynövényeket szenteltetni, melyeket később gyógyításra, füstölésre használtak.Sokfelé dologtiltó napot is jelentett. Veszélyesnek tartották a kenyérsütést, mert a tűz támadásától tartottak. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg.A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ebben az időszakban kell megszellőztetni, hogy ne legyen dobos, és ne essen bele a zsizsik.

 

 

 

Augusztus 18. Szent Ilona napja

 

A szögkovácsok védőszentje. Asszonyi dologtiltó nap. A Muravidéken, Göntérházán nem szabad kenyeret sütni, mert aki süt kenyeret, az számítson rá, hogy a kiscsibéi eldöglenek.

 

 

 

Augusztus 20. Szent István napja

 

 

 

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un.törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

 

Államalapító István királyunk ünnepe. Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította 1774-ben. Szent István jobbjának tiszteletére először 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet.Az új kenyér ünnepe augusztus 20.-a. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás megrendezése. A kalászokból kötött koszorút vivő lányokat lovaskocsikkal követték a többiek. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. a pap által megszentelt kenyeret ajánlanak fel a Teremtőnek, a városokban az ünnepnek ez a része már személytelenné vált. Ez a nap a leglátványosabb az ünnepek között, ilyenkor rendezik a Szentjobb körmeneteket, vízi és szárazföldi parádékat és természetesen az egész évben várt tűzijátékot is, amely a TV jóvoltából ma már minden családhoz eljuthat. Budapesten sok éve augusztus 20.-val zárul a budai Várban megrendezett „Mesterségek Ünnepe", ahol három napon át a régi mesterségeket mutatják be mai művelőik. A lópatkolástól a papírmerítésen keresztül az agyagos mesterségig sok, ma már lassan feledésbe merülő szakma fogásait figyelheti meg az ide látogató. A kulináris élvezetek közül kiemelkedik a faszénparázson készített kürtőskalács és a fatüzelésű kemencében sült lángos elfogyasztása, amelyre akár egy évig is szívesen emlékszik vissza, aki egyszer megkóstolta.

 

A néphit e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét. Termésjósló nap is. E nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termést várhattak, de ha rossz idő járja, gyenge termés várható. Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.

 

 

 

Augusztus 24. Szent Bertalan napja

 

 

 

Szent Bertalan a csizmadiák és a szűcsök védőjeként ismert. Ezen a napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Bertalan napját sokan őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák.



Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. július 10.
Nézettség: 3,842 Kategória: Ősi magyar hitvilág (Legendák)
Előző cikk: Szent Jakab hava - Július Következő cikk: Szent Mihály hava - Szeptember


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: