Hungarikumok

 

Mindszent hava - Október


Mindszent hava - Október

 

Őszhó, Magvető hava, Mindszent hava.

 

A nap már későn kel és akkor nyugszik, amikor a legtöbb munkahelyen a munkaidőnek vége van. Az időjárás is csípős, de a hónap első felében még előfordulhat hosszabb ideig tartó szép csendes őszi meleg, bár inkább az esős idő a jellemzőbb.A hónap fő tevékenységei: még mindig a szüret és a betakarítás befejezése, a kukoricafosztás megkezdése.

 

Idézet egy régi kalendáriumból:

 

„Télre lisztet őrletünk. A száraz takarmányokra való átállás az állatoknál fokozatosan történjék. A kimustrált ökröket hízóba fogjuk. Ludak tömésének most van főideje. A tökéletesen érett szőlő szüretelését megkezdjük, s a borkészítés nemes tudománya szerént a legnagyobb gonddal járunk el. Jó időre mutat, ha Júdás napján a harmat hevenyében felszárad, rossz időre, ha délig locsos marad a fű."

 

 

 

Október 4. Assisi Szent Ferenc napja 

 

Assisi Szent Ferenc a ferences rend megalapítójaként hirdette az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot. Ezen a héten szokás volt kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére, és ez az idő volt a legalkalmasabb a vetésre, a szüret kezdetére. A gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.

 

 

 

Október 15. Teréz napja

 

A katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje Szent Teréz. Dologtiltó napot jelentett az asszonyoknak, nem moshattak, még kenyeret sem süthettek. Sokfelé szüretkezdetet jelentett.

 

 

 

Október 20. Vendel napja 

 

Állatvédő szent, a pásztorok védőszentje. Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendel ír királyfi - a legenda szerint - római remetéskedését követően egy gazdag ember nyáját őrizte. Ennek alapján őt a pásztorok védőszentjeként tisztelik. Ezen a napon nem fogták munkára az állatokat, és vásárra sem vitték. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. Vendel társulatokat, vallási egyesületeket hoztak létre a gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát

 

 

 

Október 21. Orsolya napja

 

A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. Szlavóniában Orsolya-napkor takarították be a káposztát. Orsolya időjárása a téli időjárás jelzője. Amilyen idő van ilyenkor, olyan lesz a tél. A Somló-vidéken Orsolya-nap volt a szüretkezdés hagyományos ideje.

 

 

 

Október 26. Dömötör napja 

 

Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak. A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak .A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltakDömötör napjához is fűződik szólás:„Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.

 

 

 

Október 28. Simon - Júdás napja 

 

E naphoz kötődik a Hegyaljai szüret, és a kukoricafosztás, ez a kedvelt társas munka.Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok:

 

"Eljön Simon, Júdás

 

Dideregve fázik a gulyás"

 

vagy

 

"Mögérkezett Simon, Júdás

 

 Jajj mán néked pőregulyás"

 

 

 

Október31. Farkas napja

 

A reformáció ünnepe.

 

 

 

 

 

KUKORICAFOSZTÓ

 

Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták, de például a Bácskában a kapura tűzött zöld gally jelezte, hogy abban a házban kukoricafosztás lesz.A baracskai kukoricafosztásról így ír a múlt századi szokásgyűjtemény:

 

 „Szt. Mihály után, hogy a kukoriczát hazahordják a gazdák, fosztásra a falu legényeit és leányait meg szokták hívni, mert áldott a sok kéz. Este a tehetőseb gazdák zenét is fogadnak, s a gyülekezők e mellett végezik a munkát, a nők a fosztással vesződnek, a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják minden alakba, s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeznek, tánczra kerekednek. Munka után enni, inni s némelyek kukoricza részt is kapnak. Hol zene nincs, ott énekszóval ülik meg ezt a napot”

 

A szatmári kukoricafosztás rövid leírásában utalás történik az ekkor is szokásos maszkos játékra:

 

„Nevetséges bohóckodás adja magát elő a »máléhántás« idején, midőn a házba gyűlt tömeg közé egypár bukfencz vettetik; kik suskával bő öltönyeiket roppant vastagságúra tömték, s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak”

 

Századfordulói adat szerint:

 

„Szokásos Szegeden az udvarok közepére garmadába hordott kukoricát muzsika- vagy cimbalomszó mellett fosztani, a mint itt a »kukoricahántást« nevezik. Alkonyatkor felhangzik a muzsika vagy cimbalomszó, egyik-másik udvaron s a csapatostól jövő lányok, legények letelepszenek a garmada köré s elkezdenek víg nótázás közben fosztani. Egy-egy rakás megfosztása után táncraperdülnek, majd fosztanak tovább. Közben-közben főtt vagy sült kukoricát, olykor jó zsíros pogácsát meg borral tele kulacsot hordanak szét köztük. Ha sok a kukoricafosztó a víg muzsikaszó mellett hamarabb készen vannak a nagy garmada megfosztásával, aztán

 

Uccu rajta uccu cu !

 

félre gondok, félre bú !

 

felhangzik a táncszó és táncolnak hajnal hasadtáig”

 

 

 

A Bódva vidékén hívás nélkül mentek, ha meghallották, hogy valahol kukoricafosztás van. Nóta és tréfálkozás mellett dolgoztak. A háziasszony főtt kukoricát, szilvát, almát, diót, sült tököt adott a segítőknek és üszögös kukoricával kenegették tréfából egymást. Kalotaszegen a máléhántást októberben kezdték. A század elején még elevenen élt a mesélés, különösen Ketesden. A legények üszkös kukoricával bekocsmolták, becsumázták, beüszkölték a lányokat. Aki piros kukoricacsövet talált, mehetett lefeküdni.Munkaserkentő játék volt a faluhántás: minden egyes kukoricacsőnél sorban kikiáltották a falu lakóit. Ha hiányos szemű kukoricát találtak: „anyósodnak annyi foga legyen” – kiáltották.A kalotaszegi Nyárszón főleg a legények mentek a lányos házakhoz megkérdezni, hogy „kell-e hántó?” A kukoricát a szoba tükör felé eső részében fejtették. Főtt csöves kukoricával és mézes kukoricával kínálták a segítőket. A piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2011. július 10.
Nézettség: 1,859 Kategória: Ősi magyar hitvilág (Legendák)
Előző cikk: Szent Mihály hava - Szeptember Következő cikk: Szent András hava - November


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: