Mottó: „A múlt megismerését tovább nem halaszthatjuk,
ha a jövőt nem akarjuk elveszíteni” /Pásztori-Kupán István/
A kereszt, mint a keresztyénség szimbóluma már Constantinus császár idejében elterjedt az egész keresztyén világban. A kereszt szimbólum kétségtelenül a Krisztus áldozatára utal, vagyis arra az ajándékra, amely által Isten visszaállította azt a viszonyt, ami a bűnesetkor az ember elrontott. Alapvetően három típust különböztet meg a keresztyén szimbolika: a latin keresztet, melynek függőleges szára jóval hosszabb, mint a vízszintes, a görög keresztet, mely egy egyenlőszárú kereszt, és a máltai keresztet, mely szintén egyenlő szárú, mint a görög, de a szárak kifele haladva kiszélesednek, mintegy a fény sugárzásának útját modellezve. Van azonban egy olyan kereszttípus, amely nem sorolható be egyértelműen egyik kategóriába sem, mégpedig a mellkeresztek. Ha alaposan szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy nem görög keresztről van szó, hiszen a függőleges szár hosszabb, mint a vízszintes.
A mellkeresztek nemcsak formájukban, hanem tartalmukban is eltérnek a többi kereszttípusoktól. A hely szűkössége miatt most csak egyetlen mellkeresztet fogok vizsgálni a képen is látható Arad-Földvár Pusztai mellkeresztet. Ez a kereszt a XIX. század végén került elő és bár jóllehet még nem azonosították be a pontos idejét, a szakirodalom honfoglalás kori mellkeresztként emlegeti. Csupán érdekességként említhetjük meg azt a tényt, és elgondolkodtató is lehet, hogy ennek a keresztnek a lelőhelye megfelel azzal a hellyel, ahol a 13 aradi vértanút kivégezték.
Talán a felületes szemlélő is első ránézésre láthatja, hogy a kereszten látható alakábrázolás nem illik bele az általunk jól ismert korpuszos ábrázolásba. A latin típusú korpuszos kereszten a szenvedő Krisztus alakját szokták megjeleníteni, vagyis egy történeti időbe belehelyezett, történeti mondanivalóval ellátott alakábrázolással találkozhatunk. Ez olyannyira igaz, hogy a keresztkészítő művész mindig is törekedett a valósághű ábrázolásra, pl. szenvedő arc, a szegek láthatóak, vér, töviskorona, seb a Krisztus oldalában. Ezzel szemben a mellkeresztek jóval összetettebbek, hiszen kozmikus üzenetet, üdvtörténeti tanítást hordoznak. Ezzel talán elérkeztünk ennek a kis tanulmánynak a lényegéhez, vagyis ahogy a címben is olvasható, mire tanítanak a mellkeresztek.
Mielőtt rátérnénk az Arad-Földvár Pusztai mellkereszt alapos vizsgálatára, szeretnék még egy dolgot tisztázni. Az elemzés során fellelhetőek lesznek bizonyos csillagászati kifejezések. Még mielőtt a kedves olvasó azzal vádolna, hogy „horoszkópos” spekulációkkal traktálom, szeretném felhívni a figyelmét, hogy az asztronómia (csillagvizsgálat tudománya), nem összetévesztendő a mai asztrológiával (csillagjóslás), bár jóllehet vannak olyan kifejezések, amelyeket mindkettő használ. Az asztronómia azonban egy több ezer éves tudomány, mely a csillagászati tapasztalatokat foglalta egybe és helyezte bele egy rendszerbe, felhasználva a különböző csillagképeket valamint a bolygók mozgását és együttállását. Ha valaki ezzel vitatkozni szeretne, ne velem tegye, hanem mondjuk a napkeleti bölcsekkel, akik három bolygó együttállása nyomán indultak el megkeresni a Világ Megváltóját. De hadd idézzek még valamit, amit a dogmatikák tanítanak, hogy Isten kijelentette magát, nemcsak a Szentírásban, hanem a természetben és a történtben. „Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik.” /Róma 1: 20/ Ezért írja dr. Tavaszy Sándor dogmatikájában: „Isten keresésének közös útja nyílik meg a keresztyének és pogányok előtt: ha azt a leírást követjük, mely az ő dicső orcáját ott fenn és ide alant ellőnkbe ábrázolja. Azonban bár a Teremtő-Isten teremtése és világigazgatása az Ő műveiben, mint képeken le van festve s minden teremtett műveiből, úgy ismerjük meg, mint tökéletes bölcsességet, mint felséges hatalmasságot, mint gondviselő jóságot, sőt a maga istenségét az összes teremtményekben kiábrázolta, eltompultságunk olyan nagy, hogy inkább csak puszta szemlélői vagyunk a dolgoknak, mint imádói és csodálói mindezek Teremtőjének” . Ezért használhatjuk ezt a keretrendszert a mondanivaló könnyebb megértése és szemléltetése okán.
Most pedig térjünk rá tényleges vizsgáltra. Ami rögtön feltűnik – amire már a korábbiakban is utaltam – hogy a kereszten lévő Krisztus-ábrázolás nem a szenvedés eseményét mutatja. A kéztartásból ugyanis az embernek inkább az áldásra emelt kéz jut az eszébe, mint a kivégzéskor kifeszített kartartás. Egyet bizonyosan kijelenthetünk: Ilyen testhelyzetben nem lehet senkit keresztre feszíteni. Az összkép vizsgálatakor feltűnik még egy érdekesség. A láb és a test egészen a nyak vonaláig szépen és tisztán kivehető, jól lehet látni rajta még az apróbb díszítő elemeket is, míg a fej szinte teljesen elmosódott. Erre lehetne mondani, hogy használattól kopott le az arc. Mindezt mégsem tartom valószínűnek, hiszen ezeket a mellkereszteket általában nyakban akasztva, többnyire ruha alatt hordták, tehát ha kopásról lenne szó, akkor miért csak a fej és a többi része nem. Sokkal inkább valószínű, hogy tudatosan a készítőmester elmosódottnak alkotta meg a fejet, mert valami mást akart vele kifejezni, illetve nem az volt a szándéka, hogy az arcvonások által elvonja a figyelmet a lényegről. Tulajdonképpen ez a megoldás kulcsa, vagyis részeire bontva kapjuk meg az egységes üzenetet.
Az ókori, de még a középkori gondolkodásmód az embert három részre osztotta: test, lélek, szellem. Ez a hármas felosztás a szimbolikus ábrázolásokon úgy jelentkezik, hogy a derék vonalától lefele jelenik meg a testiség, derék és nyak közötti rész a lelkiség, nyaktól felfele pedig a szellemiség. Éppen ezért ezt a hármas tagolást követve illusztrációképpen három részre választottam ezt a mellkeresztet - lásd a lenti képek - és így próbáltam értelmezni.
Az első és talán a legegyszerűbben értelmezhető rész a középső lelkiséget ábrázoló rész. Az álldásosztó kéz fülnézetből egy asztronómiailag nagyon jól ismert jelet mutat, a Kos jelét ^. A Kos a tavaszi napéjegyenlőséggel, azaz március 21. kezdődik és április 20. tart. Minden esztendőben erre az időszakra esik a húsvét, vagyis a feltámadás ünnepe. A feltámadás ünnepe ezáltal a lélek ünnepévé válik, hiszen Krisztus feltámadásával a halált legyőzte és ezáltal lehetőséget teremtett az ember számára az örök életre. Ez pedig a léleknek élete, hiszen Pál apostol mondja a Korinthusi levél 15 részében: „Azt pedig állítom testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát”. A feltámadás az emberi létnek a szegletköve, hiszen Pál apostolt folytatva: „Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is (…) Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk”. Azt hiszem, hogy nem szorul további magyarázatra, hogy mit keres egy kereszten ez a szimbólum.
A második a testiség mely deréktól lefele található. A mellkereszten jól látható a két párhuzamos láb jobbra illetve balra kifordított lábfejekkel. A párhuzamosság az asztronómiai jelrendszerben a Ikreket ` jelenti. A szokatlan lábfejtartás azonban eszünkbe juttathat még valamit: a szkíta
ötvösművészetből ismeretes az a dombormű melyen két íjat a kezében tartó harcos egymásnak hátat fordítva küzd egymással. Ezt szokták az ikrek típusú küzdelemnek nevezni amelyben nem az a cél hogy a másik ellen, hanem a másik emberért küzdjek, és ezt egy szóval úgy jellemezhetnénk, hogy barátság. Bizonyára ismerjük azt a történetet, amikor Jézust megkérdezik a barátságról és Ő elmondja az irgalmas samaritánus példázatát. Vagyis testi szinten, földi közegbe ezt a fajta magatartást kell az embernek magára öltenie, ha kell áldozatot hozni a felebarátért.
És ha már a barátságnál tartunk, akkor elérkeztünk a harmadik szinthez, a szellemiséghez. Amint már a fentiekben is jeleztem a fej, jobban mondva az arc nagyon elmosódott, „kopott”. Ha tüzetesebben vizsgáljuk és csak a nyakat és a fejet nézzük, kibontakozik előttünk egy másfajta alak, mégpedig egy ráknak az alakja. A nyak a rák hosszú vékony testét adja, míg a fej körvonalai kétoldalt az előrenyúló ollókat. Ez azért is izgalmas, mert a asztronómiában a Rák mint csillagjegy megtalálható. A Rák időszakába esik a nyári napforduló. A Rák egy kettőséget hordoz magában, az élet és a halál kettősségét, valahogy úgy ahogy a rák is hátrafele mozog hogy előre haladhasson. Jézus mondja a János evangéliuma 15:13-ban a barátságról:
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért”. A Rákban tehát az önkéntes áldozat kell megvalósuljon. Erre hív minket Jézus, ezt a fajta gondolkodásmódot kell magunkénak érezzük, ha Krisztus követőinek valljuk magunkat.
Ezután a néhány mozaikkép után hadd álljon össze az egész. Ehhez viszont megint az asztrológia eszközéhez kell fordulni. Az asztrológia ugyanis ismeri és használja az úgynevezett „öt elem rendszert”. Öt elemről van szó (tűz, víz, föld, levegő illetve az életfa) mely meghatározza a világmindenség működését. Tudnunk kell azt is hogy mind a tizenkét csillagövi jegyhez társítható egy elem.
Ennek a mellkeresztnek a vizsgálatánál adva van számunkra három csillagövi jegy: a Kos az Ikrek és a Rák. Ha megvizsgáljuk a öt elem rendszerben akkor a következő eredményt kapjuk: Kos – tüzes elem, Ikrek – levegős elem és a Rák – vizes elem.
Azért érdekes ez a felosztás, mert mindezt egy kereszten vizsgáljuk, amely valószínűleg honfoglalás kori, vagyis magyar. A magyar nyelvben azonban a kereszt főnévnek van egy igei megfelelője, mégpedig a keresztel szó, mely egyetlen más nyelvnek sem a sajátossága. Vizsgáljuk meg először az Új-szövetség nyelvét a görögöt, a keresztre a stauroz szót, míg a keresztel kifejezésre a baptixo bemerít igét használja. A latin nyelvben a kereszt crux, míg a keresztel baptizo. Úgyszintén megfigyelhető ez a modern nyelveknél, a német a keresztre azt mondja das Kreuz, míg a keresztelre azt hogy taufen. A román nyelv is a keresztre cruce, míg a keresztel szóra botezt használ. Így tehát a magyar az egyetlen, aki ezt a két kifejezést társítja ezért egyáltalán nem véletlen, hogy szimbolikájuk is ennyire összefügg.
A Biblia lapjait forgatva a keresztségnél különböző elemekkel találkozhatunk. A Máté 3:11. olvashatjuk: „Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jő, erősebb nálam, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó, ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel titeket”. Vagyis két elemet már sikerült beazonosítani, a vizet és a tüzet. János 3:8-ban ezt találjuk mikor Jézus Nikodémust tanítja a Lélektől való újjászületésről: „A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jő és hová megy”. A Lelket tehát Jézus a szélhez hasonlítja.
Megvan tehát a három elem, de vajon hol van a negyedik a föld? A negyedik elem szerintem az ami keretbe foglalja a másik hármat, vagyis maga a kereszt. Isten Fia csak földi közegben tudja véghezvinni az áldozatot, hiszen ugyanaz az emberei természet kell elhordozza Isten bűn elleni büntetését amely elkövette azt. Ezért lesz az Ige Testé, és az áldozat a kereszten csúcsosodik ki, megteremtve ez által az embernek a lehetőséget az újjászületésre. A kereszten megjelenik az a kettősség, amelyet már a Rákban láttunk, vagyis az élet-halál kettőség: Krisztus meghal a kereszten, hogy nekünk az örökÉLETET megszerezze. A keresztség nélkül azonban ez nem megy, viszont nem elég a vízzel való keresztelés, hanem kell hozzá a tűzzel és Lélekkel való KERESZTség is.
Mi tehát az Arad-Földvár Pusztai mellkereszt üzenete? Figyelmeztet mindenkit arra az útra melyet Krisztus jelölt ki számunkra. Csak akkor lehetsz részese a kegyelem ajándékának, ha megteszel néhány dolgot. Először is testiség szintjén tanuld meg szeretni a másik embert „úgy mint magadat”, ne a másik ember ellen hanem a másik emberért tanulj meg küzdeni, megvalósítva az Ikrek típusú küzdelmet. Szellemiségedet (gondolkodásmódodat) a másik ember iránti áldozat vezérelje, hogy lelked soha el ne vesszen, hanem számodra is legyen feltámadás.
