Hungarikumok

 

Kájoni János rovás ÁBC 1673-ból


Kájoni János rovás ÁBC 1673-ból

A székely írás sohasem merült teljes feledésbe. Ez a feltűnő írástörténeti tény sok nagyszerű tudósnak és névtelen közembernek köszönhető, akik egymásnak adták át az írás ismeretét és szeretetét.

A székely rovásírás azon antik írások közé tartozik, amelyek ismerete és használata a kezdetektől napjainkig kimutatható, amelyek sohasem merültek teljes feledésbe. Ilyen még a kínai írás, a latin írás, valamint a germán rúna is. Sokkal több hasonló írást azonban nehéz lenne felsorolni. Ez a feltűnő írástörténeti tény sok nagyszerű tudósnak és névtelen közembernek köszönhető, akik egymásnak adták át az írás ismeretét és szeretetét.

Ilyen tudós volt Kájoni János ferencrendi szerzetes is, aki 1629 március 8-án született a Kolozs-megyei Jegenyén. Kolozsmonostoron jezsuita iskolába járt.

Kájoni János ferencrendi szerzetes saját ábécéje, szójele és írásmutatványa 1673-ból:

Kájoni János ferencrendi szerzetes saját ábécéje
Kájoni János ferencrendi szerzetes saját ábécéje

A csíki konvent 1648-ban fogadta a rendbe, egy év múlva a csíksomlyói ferencesek orgonistája. Ekkor katolizált (ortodox családban nőtt fel), majd Csíksomlyón a ferences iskolában tanult, ahol 1650-ben orgonistává és tanárrá léptették elő. A Pozsony melletti Nagyszombaton folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, s itt szentelték pappá 1655-ben.

1663-tól Mikházán, 1669-től Szárhegyen volt apát, 1675-től három évig az erdélyi ferences rendtartomány főnöke, 1676-tól általános püspöki helynök volt. 1687. április 25-én halt meg Szárhegyen

Gyűjti az egyházi és világi énekeket, de minden mást is, ami az érdeklődését felkelti, köztük a székely írásra vonatkozó ismereteket.

Kájoni volt az első erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert. Maga is komponált monodikus stílusú dalokat. Cantionale Catholicum című himnuszszöveg-gyűjteményét 1805-ig folyamatosan újranyomták, s széles körben használták. Dallamait német orgona-tabulatúrákból rekonstruálták. Az ún. Kájoni-kódex egyrészt számos – részben egyházi, részben világi – erdélyi és román dalt, táncot tartalmaz, másrészt megtalálhatók benne a jelentősebb XVI-XVII. századi nyugat-európai zeneszerzők műveinek másolatai (Banchieri, Gagliano, Hassler, Praetorius, Schütz, Viadana).

Ő abban a korban ismerte meg a székely írást, amikor a botra rovás szokása még nem veszett ki. Talán rovásbotról jegyezte le, vagy botokon lévő szövegek alapján állította össze azt az ábécéjét is 1673-ban, amely egy ismeretlen régi betűsorra megy vissza. Ez valamelyes rokonságot mutat a konstantinápolyi felirat ábécéjével is. Kéziratában a "ty" két változata és a "nap" ligatúra alá nem írt latin betűs jelnevet.

Kájoni feljegyzett egy másik betűsort is, amely azonban megállapíthatóan Thelegdi János 1598-ban írt Rudimentájára (rovásírást ismertető, kéziratban maradt tankönyvére) megy vissza.

Thelegdi János Rudimentájára visszamenő másik ábécéje, szótagjelek felsorolásával és három capita dictionummal:

Thelegdi János Rudimentája
Thelegdi János Rudimentája

Irodalom

Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei, Budapest, 1915/123-131, 33,34 és 36. kép.
Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei, A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve III., 1963.
Forrai Sándor 1985/190-191 és 1994/331-333.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. március 1. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 2,425 Kategória: Ősmagyar népművészet » Rovásírás
Előző cikk: Epigráfiai nyelvemlékeink Következő cikk: Magyar-Adorján féle rovásírás


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: