Szamosközi István – aki Bocskai István erdélyi fejedelemnek volt az udvari történetírója –, császárellenes verset írt latin nyelven, de úgy, hogy a császárt korholó kifejezéseket rovásbetűkkel írta. Ezt valószínűleg azért tette, hogy a németek ne tudják elolvasni. Ez attól is különleges irodalmi emlék, mert latin szavakat jegyeztek le benne rovásbetűkkel. A vers címét a rovásunknak megfelelően, jobbról balra írta, de a versben már a latin-betűs iránynak megfelelően, balról jobbra írta, ugyanakkor másik érdekessége, hogy a rovásbetűket nem fordította meg az írásiránynak megfelelően. A vers fordításában a rovással írt szavakat NAGY betűkkel emeljük ki:
RUDOLF CSÁSZÁRRA A császárságnak növelése, RUDOLF, a te műved,Érte az Augustus büszke nevét nyered el.
Tudni illik nőveléd birodalmad VÉSZTELI HADDAL S ÍNSÉG, VÉR, DÖGVÉSZ által a népedet is.
A magyarok FÖLDJÉT ellepted BESTE GAZOKKAL S DÖGLETES RABLÓK REJTEKE Dácia most.
Nem tudom, ily sokaság a javakból mennyit emészt föl, Ámde tudom, Prágád gazdagítod pazarul. OTTHONI FAJTÁDAT gyarapítani, szerte harácsolsz, S mind ami BŐRT LENYÚZOL, sarc fejiben fizeted. Merthogy az udvarodon CSÁSZÁRFIÚ, TINDARIDÁKNAK Serege, meg ÉLŐDŐ SZAJHA is annyi henyél Nincs a sok ágba folyó Isternek ilyen sok az ága, Bővízű Nílus se ágazik annyi felé. Uccu RUDOLF GYARAPÍTS csak e fattynak kedvire minket, Büszke dicsőségnek hogy sose légy szűkiben.
Forrás: Történelmünkhöz Magyarul, Szondi Miklós.
