Hungarikumok

 

A dálnoki templom felirata, valószínűleg 1526-ból


A dálnoki templom felirata, valószínűleg 1526-ból

Az 1977-es romániai nagy földrengés következtében az erdélyi Dálnok község (ma Kovászna me- gye) református templomának falai erősen megrongálódtak, így került elő a felirat a vakolat alól. Eredendően a frissen vakolt falba vésték bele és a vájatot okkersárga festékkel töltötték ki. Forrai Sándor véleménye, hogy keletkezése 1526-nál korábbi lehet, több jele ősi kapcsolatot mutat a szkíta és a nagyszentmiklósi jelekkel.

Olvasata, Zomoráné Cseh Márta szerint: „Add reggel- re Édes Asszon képem Istennek”. Ehhez a reggeli fohászhoz, magyarázatként hozzáteszi, hogy az Édes Asszon, az Ős Bol- dogasszony kell legyen, aki a „képemet”, jelképemet kell a Teremtő Istennek ajánlja. S hozzáteszi még, hogy a tartalma tagadhatatlanul megegyezik a tatárlaki agyagkorongon rögzí- tett reggeli fohásszal.

Varga Géza: A Dálnoki rovásfelirat

A Dálnoki rovásfelirat
A Dálnoki rovásfelirat

A feliratot a még friss vakolatba mélyítették bele s a kialakult árkot okkersárga festékkel töltötték ki. Ennek az építési feliratnak része a rovásfelirat, amelyet Kónya Ádám tett közzé elsőként 1978-ban.

Fodor Ferenc a feltehetően 1979 után keletkezett, mindeddig közöletlen kéziratában már egy megfelelőnek látszó olvasatot javasolt, amelyet fentebb láthatunk s amelyet most – Fodor Ferenc megfejtésének tisztelegve – első ízben adunk közre.

Hosszabb kéziratának a dálnoki rovásfelirat megfejtését tartalmazó 9. és 10. oldalát Erdélyi Istvántól kaptam meg valamikor a 80-as évek második felében. Nem gondoltam arra, hogy bármi feladatom lenne velük kapcsolatban, ezért a fiókomba tettem és – bevallom – évekre el is feledkeztem róluk. Csak amikor a közelmúltban véletlenül újra a kezembe kerültek, döbbentem rá, hogy az eltelt hosszú idő ellenére senki sem adta ki a jónak látszó megfejtést, s hogy maga a szerző (akit nem ismerek) talán már nincs is abban a helyzetben, hogy a kiadásáról gondoskodhasson. Ezért a tudományos közkincset jelentő megfejtés általános megismerését lehetővé kellett tennem.

Nos, Fodor Ferenc szerint a feliratot latinul kell olvasni eképpen:

"Antiquus ReS PuRGo Anno iN CaSuM SeDo CustoS".

A feliratnak van néhány különlegessége, amelyek mindeddig megakadályozták az elolvasását.

Az egyik a latin nyelv használata. Ezt még könnyen el lehet fogadni, hiszen a templomokban a latin nyelv otthon van. Ráadásul - mint fentebb említettük volt – a több falmezőre kiterjedő építési felirat többi része is latin nyelvű. Azoknak azonban nem csak a nyelve, hanem a jelkészlete is latin. Egy rovásbetűs felirat esetében már nehezebb azt feltételezni, hogy latin nyelvű szöveget rejt.

A másik sajátosság a rövidítések minden mértéken felüli alkalmazása. Ennek elfogadását a középkori latinban alkalmazott röviditési rendszerek ismerete segíthetné.

A harmadik a sajátos jelformák használata. Az a rovásjel, amelyik az írott latin "s" helyén szerepel s a kiejtés szerinti "z" hangot jelöli, formáját tekintve a nikolsburgi "z" és "s" közötti átmenet. A különös jelformát talán a felirat készítője alakította ki.

A negyedik a fonetikus írás – ami valójában természetes lenne, mégsem könnyű megszokni. Pl. az ismert angol drámaíró nevét a székely írásban SEKSZPÍR alakban kell leírni (csak persze rovásbetűkkel).

Ezek a sajátosságok végeredményben szinte olvashatatlanná tették a feliratot.

Valóban nem könnyű úrrá lenni a kezdeti megdöbbenésünkön, amikor a K és SZ jelekből a custos (azaz a KusztoSZ) szót olvassa ki a szerző. Ez lehetett az oka annak is, hogy eddig senki sem vette komolyan és senki sem adta ki az olvasatot.

Mivel nem tudok latinul, a megfejtés magyar fordítását nem tudom mellékelni. Az időm - ahogy ez az elmúlt évek alatt általános volt - most sem engedi, hogy utánajárjak. Kérem ezért a nyájas olvasót, segítsen a latin szöveg kisilabizálásában és írja meg a hozzászólások között!

 

Irodalom:
Benkő Elek: Középkori feliratok Dálnokon, Korunk, 1981/2.
Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek, Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997/8.
Forrai Sándor: A dálnoki templom rovásírásos feliratának megfejtéséhez, Élet és Tudomány, 1983/46.
Benkő Elek: Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz, Magyar nyelv, XC. évf., 1994., 2. szám, 166. o.
Szondi Miklós: Történelmünkhöz Magyarul

Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. március 1. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 2,712 Kategória: Ősmagyar népművészet » Rovásírás
Előző cikk: A bögözi templomfelirat 1480–1530 közötti időből Következő cikk: A kb. 1100 éves bodrog-alsóbűi felirat, fúvóka


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: