A Kovászna megyei Vargyas (ma Románia) korai templomához utólag toldott, mára összeomlott toronyba, a föld felszínétől 70-80 cm magasságban másodlagosan be- épített faragott kőtömb. Kemény kőzetből faragott keresztelőmedence vagy szenteltvíztartó.
Az „írott kő” mélyített öblét (37×28 cm) lejtéses, 9-10 cm széles perem övezi. Ebbe van bevésve a 11 rovás- jegy.
Elfogadott olvasta nincs.
Ráduly János szerint:
„Mihály J. írtán (írta) a követ”.
Vargyas Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik.
Története
1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Rika királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.
20. század
1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.
1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Dániel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.
1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek felirata: „Mihály Isten szentje”. Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.
A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.
Látnivalók
- A bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása
- Hagymás várának romjai (római eredetű).
- Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
- Szentmárton középkori falu templomának romjai.
- A Dániel-kastély (15. századi eredetű, jelenlegi formája 18. századi). (Az esztergomi önkormányzat tulajdona)
- A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot a Súgólikat tárták fel
- Az alsó bárói udvarba feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.
- Vargyasi szoros és az itt talaható barlangok
Híres emberek
- A Dániel család sok neves tagja származik innen:
- Daniel István (1684-1774), író és műfordító
- Daniel Polixénia (1720-1775) író
- Daniel Gábor (1854–1919) politikus, országgyűlési képviselő
- Itt született 1886-ban Adorján Jenő nyelvtanár, műfordító.
- Itt született 1931-ben Borbáth Károly történész.
