Hungarikumok

 

Tatárlaki lelet


Tatárlaki lelet

A tatárlakai lelet a világ egyik korai írásos kultúrájának emléke. A három, piktografikus jelekkel díszített táblácska-helyi agyagból készültek- 1961-ben került elő Erdélyben, Alsótatárlaka (Tărtăria) faluban (Alsócsóra község, Fehér megye) melyek keletkezését a tudósok kb. 6500 évre teszik. A leletet a Nicolae Vlassa által vezetett román régészcsoport fedezte fel.

Még a múlt század vége felé Tatárlakától kb. 20 km-re a Maros-parti Tordoson, több mint 11.000 cserépdarabot találtak, melyek kb. 6.500 évesek. (És még mennyi lehet a földben!) Ezek között már a képjeleken kívül sok vonalasszerű jel is látható. A leleteket a kolozsvári múzeum őrzi, közülük alakra számos a magyar rovásjelekkel is megegyezik.

Jelen ismereteink szerint a Kárpát-medence ősi népe volt az írás feltalálója. Ebből következik, hogy rovásírásunk előbb volt mint a sumér, mezopotámiai és egyiptomi írások

Tatárlaki

1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza, kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant.

A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves. A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. Kövessük nyomon, hogy e száraz tényszerű adatok alapján milyen következtetésre jutottak a kutatók.

Nicolae Vlassza, a feltáró régész szerint a tatárlakai táblák feliratai nem elszigeteltek, hanem közeli rokonai a tordosi edények alján talált és a Belgrád melletti Vinca kultúra jeleinek. Valószínűnek tartja, hogy i.e. a 4.-3. évezredben mezopotámiai-sumér csoportok települtek be a Balkán északi részére és Erdély területére, így az ő hatásukra alakult ki a tatárlakai írásbeliség.

A korongon lévő jelek párhuzama a magyar rovásírással

Az ősi rovásírásunknak legalább négy betűje az F, Z, NY és Gy felismerhető.

  • A korong által alkotott kör és az azt négy részre osztó kereszt megfelel a rovásírás F betűjének, egyúttal a Föld jelének.
  • A bal felső negyed következő jele megfelel a rovásírás Z betűjének.
  • A bal felső negyed harmadik jele a rovásírás NY betűjének felel meg.
  • A fésűszerű rajzolat alatt két rovás NY-hez hasonló jel (párhuzamai a bal felső negyed NY jelénél) és két kisebb karika van. Mind a rovásírás NY betűhöz hasonló jelek, mind a karikák megtalálhatók sumér és elámi számjegyek között.
  • A bal alsó negyedben alul látható jel megfelel a rovásírás GY betűjének.
Tatárlaki

Ezt a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök képírásából vett példákkal, valamint az itt látható táblázattal támasztja alá.

Tatárlaki

Varga Géza a Bronzkori magyar írásbeliség című kötetben (Budapest, 1993) a mellékelt táblázatban hasonlítja össze a tatárlakai, mezopotámiai, tordosi és székely jeleket.

A székely rovásírás eredete című könyvében (Budapest, 1998) szintén táblázatban mutatja be, hogy a mai székely-magyar rovásírás 32 jelével 26 jel rokonítható a Tordos-Vinca kultúrkörből, amelyhez a tatárlakai táblácskák is tartoznak.

Tatárlaki

A korong megfejtése tehát Badiny Jós Ferenc olvasatában:

„Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya!
Vigyázó két szemed óvjon Nap atyánk fényében”

Bár a korongon lévő rovásjegyeinkről ennek ellenére sem mondhatunk le, teljes mértékben egyetérthetünk Badiny Jós Ferenc következő mondataival: „Ez a tatárlakai amulette az emberiség első értelmes és nyelvtani szabályokat is tartalmazó írásemléke. Így a történelem a Kárpát-medencében kezdődik, ezzel az írásbeliséggel.”

Szathmáry Atilla szintén a Kötött kéve folyóiratban (1997. szeptember 3.) meghatározza a magyar írást illetően legfontosabb feladatainkat. Véleménye szerint a korong megfejtése a következő:

„Egyetlen magasztos teljességünk leáldozóban,
De fény atyánk arca felemelkedik,
Ismét felragyog és betölti dicsőségét.”

Örvendetes, hogy egyre többen hordják nyakukban a tatárlakai korongot, de a gyártók felületessége és felelőtlensége, hogy pontatlanul készítik el és ezáltal töredékesen közvetíti 8-9000 évvel ezelőtt élt őseink üzenetét, amely ha védő varázserőt tulajdonítunk neki, így nem éri el célját.

Tatárlaki

 

Forrás: rovasmester.blogspot.com

magtudin.org


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 4,971 Kategória: Ősmagyar népművészet » Rovásírás
Előző cikk: Székelyderzsi rovásfelirat 1431-ből


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: