Hungarikumok

 

Rovásemlékek - Levédia és Etelköz rovásos emlékei.


Rovásemlékek - Levédia és Etelköz rovásos emlékei.

Az elmúlt évtizedekben nagy mértékben megszaporodtak a kelet-európai "ősi magyar jellegű írást" tartalmazó régészeti leletek, amelyeknek segítségével térben és időben össze tudjuk kapcsolni a belső-ázsiai és a Kárpát-medencei írásleleteket. Nagy részük nincs még tudományosan publikálva. A - többnyire orosz - szerző e feliratokat "kazár", "besenyő", "szabír" vagy "protobolgár" írásoknak határozza.

A Kaukázus északi lejtőinél levő Karacsajevszk-i írás átmenetet képez a belső-ázsiai és a magyar szövegek között. "Szabir" munkának tekinthető a Talasz-völgyi négy oldalán teleírt rovásbot. Az Eliszta várostól 15 kilométerre levő Ermen Tolga helységből marhakoponyán találtak írásjegyeket. Szmolenszkből kazár írásnak határozott gránittömbök kerültek elő. A Szarkel-i kazár erődítmény tégláiba már rövidítéses szöveget karcoltak bele. A Don völgyében levő Novocserkaszból két rovásfeliratos cserépkulacs származik; a rajta levő rovásjegyek megegyeznek a Majackoje Gorogyiscséből (a majaki erődből) származó krétatömbbe vésett 30 írásjellel.

Rovásszövegek származnak a Humara-i várból téglákon és marhakoponyákon. A Don-vidék legjelentősebb rovásemléke Dimitrijevszkből származik., ahol az írást pálcikákra vésték fel. E területről M.I. Artamonov még sok "kazár" és "besenyő" rovásemléket gyűjtött össze.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,953 Kategória: Ősmagyar népművészet » Rovásírás
Előző cikk: Rovásemlékek - Az "ótörök" (türk) írásrendszer Következő cikk: Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: