Hungarikumok

 

Epigráfiai nyelvemlékeink


Epigráfiai nyelvemlékeink

Epigráfiai (kőfeliratú vagy kővésetű és falra vésett) nyelvemlékeink a következő lelőhelyekről származnak: Bodrog-Alsóbűből X. századi agyagfúvóka származik "fúnák" olvasattal.

Pécsett kőbe vésett címerpajzsot találtak 1232-ből rövidítéses rendszerben a következő olvasattal: "Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet".

Vargyas község alszegi templom-maradványaiból származó keresztelőmedencén "Mihály" kezdetű, még meg nem fejtett hosszabb szöveg olvasható.

1370-ből származik egy kassai kő "Kassai Jakab" megfejtéssel.

A pomázi Lugi-dűlőben "Szent Rókus" feliratos követ találtak.

1400-ra teszik a szsékelydályai templomban levő 9 méter hosszú és 9-22 cm magas hosszú feliratot.

A Székelyderzs-i 1431-ből származó gótikus ablaknyílásban "Miklós kántor papatya" szöveget olvashatjuk.

A Hont megyei Felsőszemeréden az 1482-es évszám után az építő "Kürako János mester" nevét látjuk.

Az erdélyi Homoródkarácsonfán egy XIII. század végi templom tornyán olvashatjuk: a "Homoródkarácsonfalviak mind ők, hun-székely írások" szöveget; ugyaninnen rótt betűs személynevet tartalmazó lőportartó szaru is került elő.

A Küküllö megyei Bonyháról 1327-ből faragott felírásos kő származik.

A gelencei katolikus templom 1497-ből való felirata: "Pál pap".

A székelydályai 1400-as évek végére keltezett református templom 9 méter hosszú felíratának olvasata éppúgy folyamatban van, mint az aranyosszentmihályfalvi hosszú szöveg.

1501-ből Csíkszentmártonból másolatban maradt fenn a katolikus templomban talált szöveg: "Úrnak születéstől fogván írnak ezerötszázegy esztendőbe Mátyás, János, Estyán Kovács csináltak Mátyásmester, Gergelymester csinálták".

A dálnoki református templomból 1526-ból származik két soros okkerfestékkel írt falszöveg.

A kilyéni unitárius templomban vakolatba karcolt rovásjegyek láthatók.

1515-ben a Konstaninápolyba utazó magyar küldöttség egyik tagja, Székely Tamás az "Elcsi Hán" (Követek Szállása) istállójának egyik külső márványkövére háromsoros fontos történeti eseményt tartalmazó írást karcolt.

A berekeresztúri református templom XVI. század falában három bevésett szöveg olvasható.

A XVII. század végi aranyosszentmihályi református templomból is került elő ősi írás-maradvány.

A rugonfalvi templom falába 1658-ban, az erdőszentgyörgyi templom tornyába az 1730-as években és a csíkszentmihályi templom falára 1797-ben véstek ősi betűinkkel szöveget.

A Csík-megyei Ditrótól 12 kilométernyire 1500 méter tengerszint fölötti magasságban Tászoktetőn Kémenes Antal nyolc hosszú rovott szöveget mentett meg az utókornak.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,153 Kategória: Ősmagyar népművészet » Rovásírás
Előző cikk: Csíkszentmártoni felirat 1501-ből Következő cikk: Kájoni János rovás ÁBC 1673-ból


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: