Lelőhely:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Karos községtől nyugatra egy észak-déli irányú dombvonulat középső homokdombjából került elő a II. temető 29-es sírjából.
Meglelése:
1899-ben 4-6 sírt, 1935 őszén 40-50 sírt mezőgazdasági munkák során semmisített meg a föld tulajdonosa. A II. temető 73 sírját tárta fel Révész László 1986 és 1990 között. A temető rendkívül gazdag volt rangjelző tárgyakban. Három sírból veretes, kettőből lemezzel borított tarsoly látott napvilágot. Kiemelkedő rangú férfi nyugodott az 52. sírban. A III. karosi temető 1988-1990 között került elő.
Anyaga:
Előlap ezüst, aranyozott, hátlap vörösréz.
Mérete:
Tarsolylemez: 128x113 mm; pajzs alakú veretek: 15x10 mm; kis szíjvég: 33x12 mm; csat: 25x11 mm.
Műhelymunka:
E tarsolylemez egy műhelyben készülhetett a Tarcalon és Rakamazon talált darabokkal. Poncolt és vésett palmettamintákat alkalmaztak. A keretet alkotó ezüstszalag hátoldalára forrasztott szegecsek rögzítik egymáshoz a szegélyt, a díszített előlapot és a vörösréz hátlapot. A domború mintát a művész a háttér aranyozásával és visszakalapálásával emelte ki.
Képi világ:
Előlapját öntött és vésett ezüstszalag keretezi, amelyen - a tarsoly felső, egyenes oldalának kivételével - bemélyedő vonulat van. Ezt az árkot szakaszonként egy mélyebb pont töri meg. A tarsoly tengelyében palmettacsokor található. Az egymásba fonódó indaháló tengelyében emelkedik a bimbós, húsos levelekkel ékesített életfa. A függesztőszíjat két, a zárószíjat egy pajzs alakú veret és egy palmettamintás, díszítéssel ellátott szíjvég ékesítette. E szíjvéget húzták át az ezüstcsaton. A honfoglalás kori leletek között meglehetősen ritka emberábrázolásos veret szinte pontosan azonos párhuzamát Tuzsérról és Izsákról is ismerjük.
Nyers Csaba: Bevezetés a gabonakonyhába
|
Az 1915-ben készült Zemplén vármegye térképrészletén megtalálható a tarsoly lelőhelye.
|
Forrás: www.tarsolyosok.hu
