Lelőhely:
Jász-Nagykun-Szolnok megye. Szolnoktól északra a Zagyva parti Stázsahalmon.
Meglelése:
1912 júniusában Vaszkó Imre kubikustól a gátépítési munkák során talált tárgyakat, mely a tarsolylemezt is tartalmazta, a Nemzeti Múzeum vásárolta meg. A leletek alapján kétségtelen, hogy azok nem egyetlen sírból származnak. Feltehető, hogy egy ismeretlen sírszámú honfoglalás kori temető 3 sírját semmisítették meg.
Anyaga:
Előlapja aranyozott ezüstlemez, míg azonos méretű hátlapját két vörösrézlemez alkotja.
Mérete:
143x112 mm.
Műhelymunka:
Az előlapot és a hátlapot 18 ezüstszegeccsel illesztették egymáshoz. A fölényes ötvöstechnikai tudással kialakított előlapot először sima szuroklapra erősítették, s az előrajzolt minta alapján a hátteret mélyebbre kalapálták. Ezt követően a levelek középvonalát, valamint a középpontban és a négy sarokban lévő levélmintákat hátulról még jobban kiemelték a lemez síkjából. A levelek széleit és a levélcsokrok indulásánál kialakított félköríves szalagmezőt rovátkolt vonalakkal töltötték ki. A levélminták által ölelt, mélyen fekvő hátteret dúsan aranyozták. Technikai kivitele és mintázata sokban emlékeztet a túrkevei leletre.
Képi világ:
A levél egész felületét betöltő, dúsan burjánzó növényi minta a középpontban és a négy sarok közelében elhelyezett, erezett felületű, erősen kiemelkedő levélalak köré rendeződik. Ez az elrendezés az ősi mintájú veretes tarsolyok szerkezetére emlékeztet, ahol a tarsolyfedelet a középső bújtatóveret és a négy saroknál elhelyezett rombusz alakú veretek díszítették. Lásd pl. az újfehértói leletnél. Az erősen kidomborított levelekből és a négy sarokból indul egy-egy levélcsokor, amelynek spirálisan visszakanyarodó, vagy egyenesen végződő csúcsaikkal kapcsolódnak egymáshoz. E bonyolult növényi kompozíció a mindenséget elborító életfa, mint a végtelen hálóba szőtt palmettacsokor megjelenítése.
Használat:
Bizonyára igen rangos férfi sírjában nyugodhatott. A múzeumba kerüléskor az ezüstszegek egyike-másika még a helyén volt. Mára csupán az egyik felső saroknál maradt meg a szögfej kis töredéke. Valószínű, hogy e szögfejek is díszítettek voltak.
Nyers Csaba: Bevezetés a gabonakonyhába
|
Az 1927-ben készült Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképrészletén megtalálható a tarsoly lelőhelye.
|
Megtalált tarsolylemezeink közül tartalmilag az egyik legjelentősebb! Az előlap mintázata erősen plasztikus (domború). Így szeretné készítője kihangsúlyozni (kidomborítani) művének jelentősségét. Ősi magyar (sumér) pálmalevelekből (palmettákból) épül fel. A Sumérok egyik jelentős ünnepe volt Innana Istennő ünnepe, a termékenység ünnepe. Ekkor a cukorpálmák megtermékenyítését végezték. A pálmalevelek, melyek a középpontból indulnak ki, majd egymásba kapcsolódva folytatódnak, jelzik az élet folytonosságát, az örök megújulást. Felidézik az egymásra épülő egységet és harmóniát, melyben eleink éltek. A lemez mintája tömören foglalja össze az Árpád kori szellemiség és vallás lényegét.
A palmetták között megfigyelhetünk négy kisebb és egy nagyobb rombusz alakot. A négy kisebb egység a négy elem, (Tűz,Víz,Föld,Levegő), s az ötödik (a többinél jóval nagyobb) a Szer-Elem, ez a szerelem. Ősi vallásunk, a Mag-Urainak, a magyaroknak, a vallása, a Szeretet-Vállalás. Az elemek formailag is (rombusz) női-princípiumként jelennek meg.
Ezáltal hívja fel az egész nemzet figyelmét, mai életünk hiányosságára. Szentháromságunkból bizony hiányzik a Női-minőség, a Nagyboldogasszonyunk. Majd száz éve került elő (1912) ez a lemez. Érdemes odafigyelni az üzenet fontosságára. Megfigyelhetjük továbbá az elemeket képviselő rombuszok osztását is. Nyolcas az osztás, tehát ez Szíriuszi-minőség. Ez a múltunk és ez a jövőnk. A nyolcas osztás pedig 7, azaz hetesdarab madarat (lélekmadár), továbbmegyek TURULMADARAT mintázó vonallal válik igazán érdekessé. Ez is egy emlékeztetés a nemzet ősi jelképeire, a hetes a Táltosság száma. A madarak röptének iránya pedig a középponttól távolodva, a négy irányt adják meg nekünk: Észak-Dél-Kelet-Nyugat.
A szélpalmetták elrendezésében ismét az ősi hetes szám köszön vissza reánk Minden palmetta a középpontból indul ki és oda is tér vissza, a SZER-ELEM-be. A lemez immár érthető üzenetként hirdeti hitvallásunk lényegét: a magyar ember igaz Istentudását, a kozmikus világban betöltött szerepét!
(Tuzsér, 2003. 02. 11. Révész Pál László)
Forrás: www.tarsolyosok.hu
