Hungarikumok

 

Solyvai tarsolylemez


Solyvai tarsolylemez

Lelőhely:

Egykor Bereg megye, ma Ukrajna Szvaljava, a Latorca folyó völgyében. Ez az ősi útvonal, amely a Kárpátok legfontosabb átjáróját, a Vereckei hágót Munkáccsal, Beregszásszal, Ungvárral összeköti.

Meglelése:

1870. június 24-én Lehocky Tivadar kutatóárok ásása közben rátalált a lovassírra, mely a negyedik megmentett honfoglalás kori temetkezés. A koponya mellől került elő a tarsolylemez, a hosszanti tengelye mentén kisé félkörívűen meghajolva, amelyet Lehoczky még süvegdísznek vélt. A lemez mellett nemezfoszlányokat, haj vagy prém maradványait figyelte meg.

Anyaga:

Aranyozott ezüstlemez.

Mérete:

125x113 mm.

Műhelymunka:

A lemez peremére kannelírozott ezüstszalagot erősítettek. Az előrajzolt minta vonalait keskeny élű véső ütögetésével készítették. A lemez teljesen lapos. Az ún. „hármas pont" az egyik közép-ázsiai, szogdiai ötvösműhely sajátsága volt. Valószínű, hogy a felső öntvénysorral a sima bőrtarsolyok rátétdíszeit akarták utánozni. A lemez felületén a hátteret dúsan aranyozták, a mintákat az ezüst fehér színében hagyták meg. A lemez hátoldalán halványan kivehetők a mintázat rajzának egyes részletei. Az ezüst nittszegek elkalapált végei alatt alátétlemezek vannak, melyek a tarsoly fedelére történő biztonságos felerősítést szolgálták.

Tatárlaki
Fotó: Hapák József, adatok: A honfoglaló magyarság, 1996 Magyar Nemzeti Múzeum

Képi világ:

Az öt ezüstszegecs feje háromféle levélmintát formáz. A lemez mintázata a galgóczi lelettel mutat rokonságot. A három függőleges sort alkotó palmetták itt is végtelen hálót alkotnak. Más azonban a felület megmunkálása. A palmetták hármas tagolású vízszintes leveleinek a belső sávját, a függőleges leveleknek pedig a keretező sávját párhuzamos ferde vonalakkal töltötték ki. A palmettalevelek visszakanyarodó levélcsúcsát és az erezet vonalait kerek beütött ponttal zárták le. A vízszintes levelek középütt futó vonalát nem egyetlen ponttal zárták le, hanem kissé lejjebb a vonal mellett kétoldalt még egy-egy poncot ütöttek bele. Ez az ún. „hármas pont". A végtelen hálót a minta kétoldali lezárása szemlélteti. A lemez egyedülálló díszítőeleme a felső szegélyhez szegecselt, bojtokat utánzó öntött veretsor. Ez négy háromtagú és egy fél tagból álló ezüstöntvény. Rajtuk fölül pontsorral díszített gyöngyözött szalag fut.

Díszítése párhuzamba vonható a eperjeskei 2. tarsolylemezzel is.

Használat:

A tárgy felületén és peremén látható erős kopásnyomok és sérülések a hosszú használat nyomat őrzik.

A lemezt valószínűleg nemezből készült tarsolyra erősítették. Így értelmezhetővé válik a felső díszítőszegély alkalmazása.

tarsolylemez
Huszka József: A magyar turáni ornamentika története
 
Az 1904?-ben készült Bereg vármegye térképrészletén megtalálható a tarsoly lelőhelye.
 

 

Forrás: www.tarsolyosok.hu


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 2,255 Kategória: Ősmagyar népművészet » Tarsolylemez
Előző cikk: Rakamazi tarsolylemez Következő cikk: Szolnok-strázsahalmi tarsolylemez


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: