2012. május 18. az első nemzetközi "Fascination of Plants Day" ("Azok a Csodálatos Növények" Nap), amikor az évnek legalább egy napján a növények kerülnek a figyelem középpontjába.
A növényvilág evolúciója milliárd évekkel ezelőtt kezdődött, a legkorábbi maradványok több mint 3 milliárd évesek. A földi élet és a tápláléklánc alapját is a növények a képezik, ráadásul nekik köszönhetjük légkörünk mai, az állati életre alkalmas összetételét. A növények ugyanis a fotoszintézis folyamata révén az eredetileg a légkörben található hatalmas mennyiségű szén-dioxidot szép lassan „elfogyasztották”, lecsökkentették koncentrációját, és oxigénnel pótolták.
A növények gázcseréje
A növények folyamatosan, éjjel-nappal gázokat cserélnek. Nappal fotoszintetizálnak, azaz a napenergia segítségével a fejlődésükhöz szükséges szerves anyagokat (biomasszát) állítanak elő a levegőből kivont szén-dioxid és a talajból felvett víz (nedvesség) segítségével. A reakció eredményeként szénhidrátok (pl. szőlőcukor) képződik és oxigén szabadul fel. A napfény „begyűjtését” speciális pigmentsejtek végzik, amelyek közül a legfontosabb a klorofill (zöld színű).
A fotoszintézis sematikus ábrája.
A folyamat éjszaka (napfény hiányában) a fordított irányban játszódik le: ekkor a növény (az emberhez hasonlóan) szén-dioxidot lélegez ki, miközben a szerves anyagok elégetéséből nyer energiát. Ez az ún. respiráció (lélegzés). A fotoszintézis és a respiráció során lejátszódó O2-CO2 csere kvázi-egyensúlyban van, és az ún. gázcserenyílásokon keresztül zajlik.
A sejtlégzés során az O2 és a CO2 mellett más gázok is keletkeznek: pl. etén (füvek, gyümölcsfák), izoprén (lombhullatók), terpének (tűlevelűek). A virágos fajták pedig bonyolult illatanyagokat is kibocsátanak.
A növények, a rájuk jellemző fotoszintézis következtében azon túl, hogy színpompás virágokkal díszíthetik otthonunkat, kiválóan alkalmasak beltereink (lakás, iroda) levegőminőségének javítására is. Egy NASA kutatás során kiderült, hogy egyes szobanövények a CO2 mellett az olyan veszélyes gázokat is képesek kiszűrni a levegőből, mint a formaldehid, a triklóretilén, a benzol vagy az ammónia. Ezek a vegyületek egyes építőanyagok, festékek, lakkok, ragasztók, nyomtató tinták, tisztítószerek, farostlemezek vagy összetevői, amelyek a levegőben feldúsulva testi-lelki tüneteket is okozhatnak (pl. hangulatváltozást, émelygést, fejfájást). Egyes fajták a dohányfüstöt is képesek megkötni.
Vitorlavirág
A dísznövények légszűrőképességük miatt egészségmegőrző ékkövei lehetnek lakásunknak vagy munkahelyünknek, ráadásul elhelyezésükkel a gépi légcsere mértékét is csökkenthetjük, amivel kíméljük a környezetet. A leghatékonyabb természetes légtisztítók:
- zöldike (a levegőben lévő szén-dioxid 96 százalékát is képes megkötni)
- krizantém
- vitorlavirág
- szobafikusz
- borostyán
- szobai futóka
- filodendron
- sárkányfa
- anyósnyelv (mesterséges fénynél is képes fotoszintetizálni, sőt, még éjszaka is termel oxigént!)
- pálmafélék: bambusz-, bot-, areca pálma (utóbbi rengeteg oxigént termel nappal)
- szobapáfrány (a dohányfüstös levegőt is megtisztítja).
Zöldike
Szobafikusz
A NASA-tanulmány javaslata szerint egy 60 m2-es lakásban már 5-7 jól megválasztott, legalább 15 cm-es cserépben nevelt növényre is hatékonyan tudja tisztítani a levegőt. Ma már léteznek gépesített légtisztító növények is: ezeknél egy ventilátor segítségével átnyomják a szennyezett levegőt, így a növény az átlagosnál sokkal nagyobb légtömeget tud megtisztítani. Léteznek olyan változatok is, amelyek elektromos áram helyett már napenergiával keringtetik a levegőt.
Aloe vera
Sárkányfa
Legyen tehát virágos, vagy virág nélküli, érdemes megbecsülnünk növényeinket, hiszen egy kis odafigyeléssel és ápolással hosszú éveken át vigyázhatnak egészségünkre. Ahogy pedig a közmondás tartja: "Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet".