Varázslatos település a Mecsekben: Orfű és környéke


Varázslatos település a Mecsekben: Orfű és környéke

Orfű Baranya megyében, a mecseki hegyhát közepén, Pécstől megközelítőleg 14 kilométerre fekszik. A község – a 2010. január 1-i népszámlálás szerint – 889 lakossal rendelkezik. Területe 32,15 négyzetkilométer, népsűrűsége 27,65 fő/km2.

A település történelméből

A területen már a történelem előtti időkben laktak vadászó, gyűjtögető életmódot folytató emberek, ám az első telepesek az illírek voltak, a kora vaskor idején. Őket később a kelták, majd a rómaiak követték. Utánuk vándorló törzsek, hunok, szlávok, avarok, germánok és végül magyarok érkeztek. Orfű – akárcsak a három szomszédos község, Mecsekszakál, Bános és Kovácsszénája – nevét először a 14. században említik írott források. Akkoriban Orfű nevét Orfeu-nek, Orfev-nek, illetve Orfew-nek írták, Kovácsszénáját Koatzevaza-nak vagy Konachenaja-nak, Bánost pedig a „bálványos” jelentésű Balanus-sal vagy Balvanos-sal illették. A területen sokáig túlnyomó többségben németek éltek, majd a 19. század végére a magyarok kerültek többségbe. A fent említett településeket az 1970-es években hozzácsatolták Orfűhöz, a '80-as években új utakat építettek, és nem utolsó sorban – szintén a '60-70-es években – létrehozták a mára méltán híressé vált mesterséges tavakat.

Az orfűi tavak

A 4 km hosszú tóláncolat három tóból áll: az Orfűi-tó (11 ha), a Pécsi-tó (72 ha) és a Hermann Ottó-tó (30 ha). (Készült egy negyedik tó is, a 10 hektáros Kovácsszénájai-tó, amit azonban csak a horgászok használhatnak.) A tórendszert a Vízfő-forrás bőséges karsztvize táplálja. A három tó fontos szerepet játszik a helyiek megélhetése szempontjából, ugyanis Orfű bevétele jobbára a turizmusnak köszönhető. Az ideutazók előszeretettel mennek fürdeni, vízibiciklizni, vitorlázni, csónakázni, kajakozni és horgászni, vagy egyszerűen csak gyönyörködnek a táj szépségében. De azok számára, akik nem elégednének meg a természet szépségével, szintén akad látni való Orfűn.


Orfűi látkép

Orfű nevezetességei

A falu nevezetességei közé tartozik az Orfűi-tó mögött megbúvó Malommúzeum, mely nem csak múzeum, hanem az ország egyetlen működési engedéllyel rendelkező patakmalma, ahol minden évben megrendezik az augusztus 20-i Új Kenyér ünnepét. A rendezvényen a helyi önkormányzat tagjai bográcsgulyással és helyben őrölt, sütött kenyérrel látják vendégül a jelenlévőket. A mulatság elmaradhatatlan része a kirakodó vásár, a kecskesajt-árusok, a különféle kézműves foglalkozások, lovagoltatás, báb és néptánc előadások, valamint a környék legfinomabb kürtöskalácsa.

A malomtól indul egy négy állomásból álló, kb. 1-1,5 km hosszú Vízfő-tanösvény és erdei tornapálya, amely a környék természeti és épített értékeit mutatja be. A tanösvény érinti a Vízfő-forrást, ahonnan a vízimalom is kapja vizét, valamint a 2002-ben műemlékké nyilvánított Csete György-féle Forrásházat, vagy – ahogy a helyiek nevezik – Gombát. A tanösvény útvonalán található még a Mecsek Háza, ahol érdekes ásványkiállítás tekinthető meg, valamint a helyi barlangokról szerezhetünk bővebb ismereteket. A vállalkozóbb szelleműek földalatti földrajz órán, vagy kalandos barlangtúrán vehetnek részt a helyi barlangászok vezetésével.

A látványosságok közé tartozik még a Kemencés Udvar és Tájház, mely egyedülálló néprajzi gyűjteménnyel szolgál az ez iránt érdeklődőknek. Emellett a lovassportok rajongói is otthon érezhetik magukat Orfűn a vadászlovaglásoknak, díjugrató versenyeknek és az Orfűi Lovasnapoknak köszönhetően. A környéken nem egy sportpálya és túraösvény várja a mozgás szerelmeseit, s egy nagyobb túra keretein belül könnyűszerrel ellátogathatnak akár a magyarhertelendi vagy a sikondai termálvizes fürdőbe, vagy akár az Abaligeten található cseppkőbarlangba és Denevérmúzeumba. Fontos még megjegyezni, hogy noha a civilizációtól eléggé elzárt helyen van, a településről akár személyautóval, akár busszal rövid idő leforgása alatt eljuthatunk Pécsre, ahol elintézhetjük a nagyobb bevásárlásokat és gyönyörködhetünk a város építészeti remekeiben, s a hangulatos, macskaköves utcákban.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. március 28. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,631 Kategória: Természeti kincsek
Előző cikk: Tordai-hasadék Következő cikk: A Duna-Ipoly Nemzeti Park gyerekszemmel

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik 1 Háló Zsolt kedveli
Háló Zsolt




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: