A Rinyamenti, hivatalosan Nagyatádi kistérség, Somogy megyében, közel 650 km2-en elterülő erdős, tavas vidék. Központja a nagyjából 12 000 fős Nagyatád, a “parkok, szobrok és a fürdők városa”. A térségben folyik a Rinya-patak, amely a Dráva egyik mellékfolyója; emellett több mint félszáz tó is megtalálható, köztük az őslápos Baláta-tó. A terület nagy része természetvédelmi terület, rengeteg ritka növény- és állatfajjal.
Aki nem a térség központjában kíván megszállni, az is talál kedvére való szállást a környező településeken, például Görgetegen, Lábodon, esetleg Kaszón. Mindhárom település szálláshelye vadászház, ahol - ha nyáron nem is, de vadászidényben biztosan találkozhatunk egy-két vadásszal, és ha szerencsével járunk, a zsákmányukkal is. Ha mégis inkább nyáron mennénk, a trófeák akkor is megtekinthetőek.
Aki inkább élve szeretné látni az állatokat, az talán nem sajnálja az időt, hogy ellátogasson a szomszédos térségben található Bőszénfára, ahol a Kaposvári Egyetem 1300 hektáros tenyészetében megtekintheti a több mint kétezer példánnyal rendelkező állományt, ami főleg gímszarvasokból áll, de több száz vaddisznót, dámvadat, muflont és őzet is lencsevégre kaphat, ha részt vesz a programok közé tartozó látogatótúrán.
A hazánkban csak a Baláta-tóban élő aldrovanda húsevő növény.
Az aldrovandának nincs gyökere, szabadon lebeg a vízben és rovarokkal táplálkozik.
Ha pedig a kiránduló valamivel jobban bejárható látványosságra vágyik, akkor igénybe veheti Kaszón az erdei vasutat, ami egészen a Balátához viszi őt. Maga a tó a jégkorszakban keletkezett, gazdag állat- és növényvilággal rendelkező 174 hektáros terület. A tóban lévő víz mennyisége kizárólag a csapadék és párolgás függvényében változik, úgynevezett lefolyástalan tó. Egyedülálló növénye az aldrovanda, egy igen ritka, védett, rovarfogó növény, ami hazánkban kizárólag a Baláta-tóban él. Emellett több kígyó- (a ritka fekete vipera), hal- és kétéltűfaj élőhelye, illetve 70 madárfaj (fekete gólyapárok) költőhelye is. A Baláta-tó és közvetlen környezete éppen ezért fokozottan védett természetvédelmi terület. Tilos a vadászat, a turisták csak szervezetten, vadász vezetésével juthatnak el az erdei kisvasúttal a tótól nem messze található magaslesig, ahonnan szemet gyönyörködtetően tárul elénk az érintetlen táj.
A Baláta-tó.
Említésre méltó még a Petesmalmi-tórendszer, amely otthont ad egy vidraparknak is. Így első hallásra úgy hangozhat, hogy a vidraparkban ketrecbe zárt vidrákkal találkozhat az ide látogató, de megérkezve rögtön feltűnik, hogy erről szó sincs. Ugyan valóban van három elkerített kifutó (két vidrának, egy kormoránnak, és két gólyának - egy fehérnek és egy feketének), ám a vidrapark tulajdonképpen egy tizennégy tóból álló terület, nagyjából három kilométer hosszú tanösvénnyel.
A tanösvényen elérhetünk egy madármegfigyelő toronyhoz, ahonnan ámulattal figyelhetjük a tó felett elrepülő, vagy éppen táplálék után kutató madarakat. A tórendszer otthont ad több madárfajnak, köztük a leggyakoribb szürke gémnek, de találkozhatunk vörös fajtársával is, esetleg kanalas gémmel vagy fehér kócsaggal. A második állomás felé haladva láthatjuk, ahogy a távolban, az út közepén gólya álldogál, de ahogy közelebb érünk, más el is tűnik, mintha ott sem lett volna.
Az első leskunyhóból megleshetjük a tavon úszkáló récéket, feltéve, ha elég csendben ülünk ahhoz, hogy ne riasszuk el őket. A harmadik állomáshoz érve a kunyhóból már csak a békés, üres tavat és nádast láthatjuk, esetleg ha elég éles a szemünk, pár kétéltűt is észrevehetünk. Ha úgy gondoljuk, eleget láttunk, elindulhatunk az ösvényen visszafelé, de érdemes a másik irányba is tekinteni, nem csak a tavat fürkészni, és akkor pár erdei madarat is megfigyelhetünk.
Aki a fent említett helyek valamelyikén jár, a fürdőzés mellett mindenképpen szánjon egy napot ezen ritka természeti kincsek felfedezésére!
