Szentendre, a kutak szigete


Szentendre, a kutak szigete

Az 56 négyzetkilométer területű Szentendrei-sziget természeti adottságai és a fővároshoz közeli fekvése miatt kedvelt kiránduló- és nyaralóhely. Az idegenforgalmon túl kulcsszerepe van a főváros és a környező települések vízkészleteinek ellátásában is. 

A sziget hidrológiai jelentősége

A sziget parti szűrési kútjai napi 1,2 millió köbméter víz kinyerésére képesek; összesen több mint 700 ivóvíztermelő kút üzemel a szigeten. A víz nagy része a Duna-meder homokos-kavicsos üledékén át érkezik meg a kutakba, ami természetes mikrobiológiai szűrőrétegként szolgál. A mederágy kavicsrétege biztosítja a folyóvíz vízadó rétegekbe szivárgását, tisztítását, és mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig történő vízáramlást.

A sziget vízbázisa európai szinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű vízkészletet jelent. Az itt kitermelhető víz közel ivóvíz-minőségű, vagyis a fertőtlenítési (klórozás) eljárás után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, további tisztítást nem igényel. Az sziget vízkészlete jelenti a főváros északi vízbázisát, ami Budapest ivóvízszükségletének mintegy 70%-át kielégíti. (A maradékot a Csepel-sziget kútjai adják.) Ennek a vízbázisnak a védelme igen lényeges, hiszen elég egyszer elszennyezni, hogy alkalmatlan legyen az emberi fogyasztásra.

A sziget faunája és flórája

A szárazulat eredeti természeti állapotai az emberi behatások miatt ma már csak nyomokban fedezhetőek fel. A sziget legnagyobb vizes élőhelye a Merzsán-tó. A vízparti részek jellemző élővilágát a Merzsán-tónál és a Tahitótfalut a váci révvel összekötő műúttól északra, illetve a sziget déli részén foltokban találhatjuk meg. Az árterek, vizes élőhelyek rendszeres vendége a kiskócsag, és gyakori a nagykócsag is. A homokos partoldalakon hozzávetőleg 100 pár gyurgyalag költ. Ide járnak telelni a nyugalmasabb vizet kedvelő fajok, mint a kis vöcsök, a tőkés réce vagy a kormorán (kárókatona). Ki kell emelni a jégmadár jelenlétét. A sziget fontos pontja a költöző madarak vonulási útvonalának is.

                 Jégmadár                                              Kis vöcsök                                            Kormorán

   

A sziget jelentős természeti értékei azonban a belső részek homokos foltjain rejlő, az alföldi pusztákat idéző homokpusztagyepek. Sajnos, ezek a társulások a beépítés miatt egyre kisebb területre szorulnak vissza. Ezek az árvalányhajas, esetenként kisebb buckákkal tagolt száraz gyepek olyan ritkaságokat rejtenek, mint a magyar szegfű, az agárkosbor, a gyíkhagyma, homoki kikerics, a fekete kökörcsin, a naprózsa és a fokozottan védett csűdfű. A szigeten összesen 25 védett növényfaj tenyészik, köztük két szigorúan védett fajjal: a gyapjas gyűszűvirággal és a homokpusztagyepeken előforduló csikófarkkal.

                Magyar szegfű                                   Fekete kökörcsin                                   Gyíkhagyma                  

   

A Szentendrei-sziget egész területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A természeti kincsek megóvásának érdekében a szakemberek szerint meg kellene állítani az utóbbi évekre jellemző szigetre-költözési hullámot, ám erre nincs reális esély.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. március 28. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,554 Kategória: Természeti kincsek
Előző cikk: Siófok, a Balaton fővárosa Következő cikk: Tordai-hasadék

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: