A Bükk rejtélyes barlangjai


A Bükk rejtélyes barlangjai

Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége a Bükk. Számtalan erdőt, tavat és fennsíkot találhatunk tagolt felszínén. A középhegységben közel ezer barlangot tártak fel az idők során, amelyek egy része nyitva áll a turisták előtt, viszont többségük túl veszélyes lenne a laikus látogatók számára.

A nevezetesebb barlangok közül ki kell emelni a miskolctapolcai barlangfürdőt, amely egész évben látogatható gyógyfürdő, stabilan tartva 30 fokos vízhőmérsékletét az alatta lévő meleg forrásoknak és zárt medencéinek köszönhetően. Sótartalma alacsonyabb a hasonló fürdőkhöz képest, ezért korlátlan ideig lehet benne áztatni magunkat. Gyógyvize segíti az ízületi megbetegedések, sérülések meggyógyítását. Már az ősmagyarok is ismerték e különleges helyet, de csak a török hódoltság után, az 1700-as évek elején foglalkoztak vele komolyabban, hiszen abban az időben rendelte el Görömböly apátja a fürdőhely kiépítését, - de ekkor még csak a felszínen hoztak létre medencéket. Később tovább bővítették, a vendégek számára viszont csak 1959 óta látogatható a barlang.

Másik közismert kincs az István-barlang, amely körülbelül 200 millió éves mészkőben alakult ki. Nevezik még Kutya-barlangnak is, ami az 1913-as felfedezés legendájának köszönhető. E szerint egy kutya belesett egy mély lyukba és a vonyítás forrása után kutató emberek találtak rá a barlangra (és persze a kutyára is). Feltárni csak 1927-ben kezdték, és még a mai napig sem sikerült befejezni teljesen a feltérképezését. Később kialakítottak egy, a vendégek beengedésére alkalmas bejáratot, és az 1930-as évek elejétől gyönyörű csarnokait meg is világítják. A nagyobb és szebb cseppkőoszlopos termeknek nevet is adtak. Ilyen például a Mamutfogsor, Meseország, stb. Levegője teljesen pollenmentes és rendkívül magas páratartalmú, ezért egy részét elhatárolták az asztmától szenvedőknek, hogy gyógyulást leljenek az úgynevezett Fekete-csarnokban.

                                           

A Létrási-vizes-barlangot az 1940-es évek második felében találták meg miskolci fiatalok, akik később csatlakoztak a Jakucs László által indított 1950-es bükki expedícióhoz. A barlangban egy szép patak is csordogál, mely a Garadna-völgyben található Margit-forrásból indul. Egy nagy tavat is megtaláltak benne, mely az idősebb helyi lakosok meséi szerint több csónakban utazó ember halálát is okozta, mert a közepén található „fekete bugyogás” elnyelte a rajta keresztülhaladókat.

          

A Bükkben található Szalajka-völgyben egy érdekes ősemberbarlangot barangolhatunk be. Az Istállós-kőn található kőistállónak nevezett hely valószínűleg az ősember háziállatainak szolgált lakhelyéül. 1912 óta végeznek ásatásokat, ezek eredményeképp kiderült, hogy ez egy jól védhető terep volt egykor, illetve találtak lándzsahegyeket és egyéb tárgyakat. Ezek mellett előkerült még egy valószínűleg kultikus hangszer, egy medve combcsontjából készített furulya és kissé beljebb találtak három medvekoponyát is. Több ezer éven keresztül élhettek itt elődeink. A kutatások során felszínre kerültek jégkorszakbeli élőlények csontleletei, mint például a barlangi oroszlánok, a barlangi hiénák és a mamutok maradványai.

                                           

Ha Lillafüreden járunk, ne hagyjuk ki az Anna-barlangot se, amelynek bejárata a Palota-szálló alatt található függőkertek aljában van! A kialakulása azért egyedi, mert nem a befolyó víz vájta ki a kőzetből, hanem a fokozatosan lerakódó üledékrétegből keletkezett, mely az idekerült különféle anyagok mészkővé válása során képződött. Ez egy üreges, vízzel ellátott barlangrendszert eredményezett, amit 1833-ban fedeztek fel, miközben a vaskohók vízszükségleteit ellátni vágyó emberek elkezdtek ásni a mésztufa domb aljában folyó kis vízfakadás mentén. A források mélyén algák és mohák éldegélnek, és segítik elő a mészkőlerakódást széndioxid-elvonó folyamatokkal. Az üregek járataiban sértetlen állapotban maradt csipkefinomságú forrásmészkő képződmények várják az arra járókat, ami más barlangokra alig jellemző. Különféle növények és azok gyökerei beépülésének köszönhetően sok érdekes természeti alkotást is megnézhetünk.

     

Mindenkinek érdemes ellátogatni a Bükkbe, hogy saját szemével is lássa a festői tájakat és a sziklák birodalmát a hegyek gyomraiban!


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. március 29. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,514 Kategória: Természeti kincsek
Következő cikk: A Farkas-hegy: a Budai-hegység kevéssé ismert tájain

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik 1 Háló Zsolt kedveli
Háló Zsolt




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: