A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.
A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.
Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.
A Hortobágy jelképe, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja a Kilenclyukú híd.
Egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között. A híressé vált kőhídnak a folyó két partján lévő, un. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter.
A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok, csikósok dolgát.
A fahídtól a kőhídig
A Kilenclyukú elődje, az 1697-ben épült fahíd az elhasználódás és a nagy forgalom miatt egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, s így a fenntartása is egyre több pénzbe került. Debrecen városa ezért már 1825-ben elhatározta annak lebontását, s helyette új kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.
A Hortobágy vidéke Hajdú-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvösebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elviselhetőbbé. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét.
Pásztormúzeum, Hortobágy
A Hortobágy egykori világát, az évszázadok alatt kialakult sajátos pásztorkultúrát, pusztai legeltetést mutatja be az egykori szekérállásban kialakított múzeum.
A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.
A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, valamint a tájra jellemző hangszereket, csengőket, kolompokat.
A vidék átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok.
A világörökségi területet felügyelő Hortobágyi Nemzeti Park a természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét valósítja meg. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülálló és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek részei az Európai Unió elindította Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi. A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvarban a Hortobágy élővilágáról láthatnak kiállításokat az érdeklődők, valamint szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jellemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyek-pusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják.
A nemzeti park látogatható területeire csak belépőkártyával lehet eljutni, ami az információs helyeken és a Hortobágyi Nemzeti Park központjában váltható.
Hortobágyi Nemzeti Park
Alapítás éve: 1973
Területe: 82 000 ha
Bioszféra rezervátum: 53 000 ha
Ramsari terület: 22 000 ha
Világörökség: 75 000 ha (1999)
Egyek-Pusztakócsi mocsarak, bemutatóterület
A bemutatóterület hossza 30 km. Kerékpárral is bejárható, a mocsárban pallóút vezet. A mocsárrendszer gazdag madárvilága miatt, a Ramsari Egyezmény értelmében 1976 óta nemzetközi védettséget is élvez. Az Egyek-Pusztakócsi mocsárvilág (részei a Fekete-rét, Kis-Jusztus, Meggyes-lapos, Hagymás-lapos, Csattag, Bőgő-lapos) valaha közel tízezer hektáron terült el. Az ősi mocsarak természetes víztárolóként fogadták...
A bemutatóterület hossza 30 km. Kerékpárral is bejárható, a mocsárban pallóút vezet. A mocsárrendszer gazdag madárvilága miatt, a Ramsari Egyezmény értelmében 1976 óta nemzetközi védettséget is élvez.
Az Egyek-Pusztakócsi mocsárvilág (részei a Fekete-rét, Kis-Jusztus, Meggyes-lapos, Hagymás-lapos, Csattag, Bőgő-lapos) valaha közel tízezer hektáron terült el. Az ősi mocsarak természetes víztárolóként fogadták be a tiszai áradások hatalmas víztömegét. A terület domborzata sokkal változatosabb, mint a mocsárvilágtól keletre elterülő Hortobágyé.
Az Egyek-Pusztakócsi kerékpárút információs táblákkal is jelzett megállóhelyei: A Hortobágyi Nemzeti Park Nyugati Fogadóháza a kiinduló állomás. Itt információt kaphat a látogató a nemzeti parki programokról, sőt kerékpárt is kölcsönözhet. A Fogadóház galériájában tekinthető meg a teljesen felújított Kézművesség a Hortobágyon című kiállítás. Bejelentkezéssel (tel.: 52/378-054) látogatható. A kerékpárosok a középkori sószállító úton indulhatnak neki a túrának.
A jelzések mentén a gátra jutva már belátható a nádas. A második állomást egy ismertető tábla jelzi, ahonnan egy pallóúton séta tehető a Fekete rét mocsarába 1 km hosszan, a végén egy kilátótoronyból lehet megfigyelni a természet mindennapjait.
Harmadik megálló a Górés tanya, ahol nyílt tanyaudvar és madárrepatriáló telep bemutató volierjei várják a látogatókat. A tanya melletti Filagória halom a kurgánok, kunhalmok történetével ismertet meg. Előzetes bejelentkezéssel szakvezetés igényelhető (tel.: 30/326-5635).
A következő állomás a sóút mellett a Meggyes csárda, csárdamúzeum, látogatásához szintén bejelentkezés szükséges (tel.: 70/231-4073).
A bemutatóterület megközelíthető: a 33-as úton az egyeki elágazásnál, az 54 és 53-as km között és a 60 km-nél.A terület nemzeti parki belépőkártyával látogatható, ami a Hortobágyi Nemzeti Park központjában és a bemutatóhelyeken váltható.
Hortobágy-halastó tanösvény
Az Európa egyik legnagyobb vízimadár-élőhelyén lévő kitáblázott tanösvény és madárles megközelíthető a 33-as főközlekedési úton a 64 és 65-ös kilométerkő között.
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó tanösvény hossza 10 km.
A Hortobágy szikeseinek hasznosítására létrejött hortobágyi Öreg-halastó kb. 2000 hektár kiterjedésű, mely a többi hortobágyi halastavával együtt a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotja. Tizenhét egykori medencéjéből ma tíz működik. A terület kiemelkedő fontosságú vízimadár-világa révén vált nemzetközileg is elismert Ramsari-területté, és nemcsak Magyarország, de alighanem Európa egyik legfontosabb vízimadár-élőhelye.
Egyre növekvő számban költenek itt kis kárókatonák és a batla is rendszeres költő faj. A 200-250 páros kanalasgém-telepe Közép-Európában a legnagyobb. A madárvilág életének egyik látványos eleme a tavaszi vadlúdvonulás, a világszerte veszélyeztetett kis lilik európai állományának is ez egyik legfontosabb átvonuló helye. A híres "daruhúzás" idején a darvak fontos éjszakázó helye - a megfigyelt legnagyobb darutömeg 55 ezer madarat számlált.
A kitáblázott, megfigyelőtornyokkal ellátott bemutatóterület belépőkártyával látogatható.
