A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit őrzi. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: ilyen a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az ártéri erdők, a Sárrét mocsarai és a hozzájuk tartozó szikes gyepek is.
Olyan állat- és növényritkaságok találhatók ezen az 1997 óta nemzeti parki oltalom alatt álló területen, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk jelentős része találja meg itt életfeltételeit.
A Körös-Maros völgyében szigetként maradtak meg a nemzeti park területi egységei. Ezeket északról a Körösök, délről a Maros, nyugaton a Tisza foglalják keretbe. A folyókat sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok bokros, ligetes állományai kísérik, a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A Körösök hullámtere vízimadarak élőhelye. Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi-puszták területi egysége több típusú élőhelyet őriz. A Hortobágy-Berettyó folyó védett, szabályozatlan 20 kilométeres szakasza fontos madárélőhely.
A víztér felszínén az európai "vöröskönyves" sulyom található tömegesen, melynek termését ínséges időkben megőrölve, lisztként, újabban gasztronómiai különlegességek alapanyagaként hasznosítják.
A magyarországi túzokpopuláció védelme érdekében 1975-ben létrehozták a dévaványai Túzokrezervátumot. A túzok megtartása érdekében főként szabadtéri állományvédelemre összpontosul a nemzeti park túzokvédelmi munkája.
A nemzeti park bemutatóhelye a Réhelyi Látogatóközpont (Dévaványa és Ecsegfalva között), ahol a Nagy-Sárrét természeti értékeit és a túzokvédelmi munkákat bemutató kiállítás, természetfotó-kiállítás, látható, de szakmai előadásokat is tartanak. Itt kérhető szakvezetés a természetvédelmi területre, és kerékpárkölcsönzéssel is foglalkoznak.
A Körösvölgyi Látogatóközpontban a Dél-Tiszántúl természeti értékei című állandó kiállítás és a nemzeti park élővilágával valamint a hazai természetvédelem feladataival lehet megismerkedni. A 2007-ben Biharugrán átadott Bihari Madárvárta különböző előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere.
A Sebes-Körös és a romániai Bihar-hegység déli lejtőiről érkező számtalan ér áradásai hatalmas mocsárvilágot alakítottak ki, melynek legértékesebb maradványát őrzi a nemzeti park Kis-Sárrét területi egysége. A Biharugrai halastavak felbecsülhetetlen értéke a gazdag madárvilág. Az emlősök közül a fokozottan védett vidrának egyik legerősebb hazai állománya él a tavakon és csatornákon.
A Dél-Tiszántúl egyik legfontosabb természeti értéke a Maros folyó egykori mellékágából kialakult kardoskúti Fehértó. A szikes terület a pusztákhoz kapcsolódó növénytakarója és állatvilága, a madárvonulásban betöltött, rendkívül fontos szerepe miatt 1979 óta a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A tó szomszédságában található a Sóstói telep, ahol a nemzeti park szürke marha, cigája és rackajuh állománya él. A Fehértó és közvetlen környezete fokozottan védett terület, látogatása engedélyhez kötött.
A védett területek a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogathatók, főbb pontjaikon tájékoztató táblák segítségével lehet tájékozódni. A fokozottan védett területek a nemzeti park engedélyével látogathatók.
A Látogató Központban a helységek akadálymentesek, a tanösvény útjain a közlekedés mozgáskorlátozottak részére segítséggel megoldható.
Körös-Maros Nemzeti Park
Alapítás éve: 1997
Összterület: 51 125 ha
Ramsari terület: 5486 ha (Kardoskúti Fehértó, Biharugrai halastavak, Csanádi puszták)
Réhelyi Látogatóközpont
Az itt látható kiállítás bemutatja a tájegység természeti értékeit és a túzokmentési munkák főbb mozzanatait.
A nemzeti park őshonosállatainak bemutatása mellett élő túzokokat is láthat az ideérkező.
Körösvölgyi Látogatóközpont, Szarvas
A Dél-Tiszántúl természeti értékei című állandó kiállítás és az Anna-ligeti tanösvény megtekintése mellett, a nemzeti park élővilágával és az itt végzett munkával, a hazai természetvédelem feladataival lehet megismerkedni.
A látogatóközpontban csoportos foglalkozásokat, természetvédelmi előadásokat, vetítéseket, "erdei iskolai" tanórákat is tartanak.
A nyitvatartási időn kívül csoportok bejelentkezéssel látogathatják.
Bihari Madárvárta
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területén, Biharugra település központjától 3 km-re kialakított épületegyüttes, erdei iskola, programok lebonyolításának, terepi megfigyelések, természetismereti foglalkozások megtartásának ideális helyszíne.
Fehértó, Kardoskút
A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos szíki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj átvonulóhelye is. Ugyanakkor a sajátos szikes növénytársulásoknak is otthona.
A Fehértó medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Erősen szikes vizű. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat a tófenék, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az ingadozó vízjárás alakítja ki a szélsőségesen szikes körülményekhez alkalmazkodott, sótűrő növényvilágot.
A tó és a környező mély fekvésű laposok fészkelő madárfajai között meg kell említeni a fokozottan védett gulipánt, gólyatöcsöt és az egész Kárpát-medencében veszélyben lévő széki lilét. A bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda a környező gyepek tavaszi képétől elválaszthatatlan, a sáska, szöcske után kutató kék vércsével pedig gyakran találkozni a legelőkön.
A Fehértó számára nemzetközi figyelmet jelent a tavaszi és őszi vonulások alkalmával megjelenő vízimadarak százezres tömege. A füves pusztán és a környező mezőgazdasági táblákon táplálkozó, és a tavon pihenő, illetve éjszakázó madárcsapatok felejthetetlen látványt nyújtanak a nemzeti parkba érkezők számára. A pihenő madarak nyugalmának megőrzése érdekében a Fehértóhoz csak a Pusztaközpont engedélyével, szakvezető kíséretében lehet eljutni.
A Körös-Maros Nemzeti Park a racka és a cigája juh, valamint a magyar szürkemarha állományát a Fehértó szomszédságában található Sóstói-telepen helyezte el. A fontos génmegőrzés mellett a környező gyepek természetvédelmében is alapvető szerepet töltenek be a legelésző állatok.
Szabadon látogatható.
