Hungarikumok

 

Délvidék-szerte szertüzek égtek - Beszámoló a fénylánc helyszíneiről


Délvidék-szerte szertüzek égtek - Beszámoló a fénylánc helyszíneiről

December 21-én a Kárpát-medence és a világ számos pontján gyújtanak szakrális tüzeket, eleink ősi szokása szerint. Mint a korábbi években, idén is több délvidéki település részt vett

a fénylánc mozgalomban. Sőt, ezidáig az idei megmozdulásban vettek legtöbben részt, öt település csatlakozott hivatalosan is a kezdeményezéshez, amelynek véletlenszerű különlegessége, hogy szinte azonos földrajzi vonalon helyezkednek el. 

December 21-e azért jelentős nap az évkörben, mert ekkor lesz kerek egész az év, mely a Téli napfordulóval kezdődik, majd a Nyári napfordulóval (Szent Iván éjjelén) teljesedik ki. Az év utolsó hónapja ilyen tekintetben a magyarok ősi vallásának egy nagyon fontos fejezete. Egyúttal az utolsó fejezete is, mert ezen a napon és éjszakán meghal az Ó-esztendő s megszületik az ÚJ-esztendő. Huszonegyedikén leghosszabb az éjszaka és ez az év legrövidebb napja, ami után a nappalok már egyre hosszabbodnak és rövidülnek az éjszakák, amíg ismét elérkezik a Nyári napforduló ideje.

Ezen az éjszakán őseink tüzet gyújtva éltették a fény győzelmét, melyben a lobogó tűz és a felkelő nap mellett egyúttal a teremtő, a mindenség iránti tiszteletük is megnyilvánult.

                                         

Temerin
 
A dél-bácskai település a Fénylánc Magyarországért kezdeményezésében már a kezdetek óta részt vesz. Így a Hunor Íjászegyesület jóvoltából idén is Temerin volt a Kárpát-medence legdélibb pontja, ahol máglyát raktak ezen alkalomból. Az előző évekhez híven a szertűz idén is a hagyományos szellemben kialakított temerini Ősök Tanyáján kapott helyet, ahol sámánregölés jelezte a rendezvény kezdetét, majd pedig a helyi Dalárda férfi kórusa zendített rá néhány énekre.
 
A helyszínen mintegy 120 ember gyűlt össze, hogy megnézze, ahogy a táltos áldása után meggyújtják a nagy-szertüzet. Még egy kisebb máglyát, amelyet egy tó közepén állítottak fel, azt a helyi íjászok tüzes nyilaikkal gyújtották meg, hirdetvén, hogy a fény újra életre kél és győzedelmeskedik a sötétség felett.
 
A rendezvényen a szertüzek mellett a nyársalt szalonnák is külön lángot kaptak, valamint 50 porciónyi bab és mintegy 70 liternyi forralt bor is elfogyott Temerinben.
                  
Óbecse
 
A Tisza-menti városban idén első alkalommal szervezték meg a napfordulós tűzgyújtást. Egy kisebb baráti kör hat tagja mutatta meg, hogy a közösségi szellem és a kárpát-medencei együvé tartozás ezen jelképéhez csupán egy kis összefogásra van szükség, hiszen ahol egy-két magyar összehajol, ott van a hazánk is. A szervezők elmondása szerint jövőre is szeretnék megülni december 21-én ezen ősi ünnepünket, lehetőség szerint még többen és még inkább szervezett formában.
Ada
 
Adán a helyi Csodaszarvas Baranta csoport harcosainak és baráti körének szervezésében emlékeztek meg a fény győzedelmeskedéséről. A helyi szervezők fontosnak érezték, hogy őseink harci technikáinak, énekeinek és táncainak gyakorlása és életben tartása mellett, ünnepeiket is megüljék, hiszen csak az a nemzet nézhet bátran a jövőbe, amely tisztelettel tekint vissza ősei múltjára is.
 
Tóthfalu
 
A 650 lelkes településen igazi közösségi szellemben, mintegy 100 résztvevővel zajlott a rendezvény, ahová szép számban érkeztek kisgyermekek is. Miután mindenki elhelyezte a tűzrakásban a saját, otthonról hozott fadarabját, a szervezők meggyújtották a szertüzet Tóthfalun is. A láng fényénél aztán az egybegyűltek meghallgathatták Reményik Sándor - Nagy magyar télben című versének szavalatát, majd pedig a helyi diákok Betlehemes játékokat adtak elő. Ezután pedig a helyi kántor vezetésével énekszó mellett, forralt borral és teával a kezükben beszélgethettek az emberek. Éjfél is elmúlt már, mire a -10 fok ellenére is a kedélyes hangulatban eltöltött beszélgetések hangja halkulni, a parazsak lángja pedig halványulni kezdett a bácskai éjszakában
Magyarkanizsa
 
Magyarkanizsán immáron harmadszor szervezték meg magánszemélyek a tűzgyújtást. A lángok itt is pontban 18 órakor lobbantak fel, mint a világ közel 300 másik pontján. A tüzeket a Magyarkanizsától 6 kilométerre található, Járásnak nevezett pusztán gyújtották meg, amely legendák földje annak ellenére is, hogy ott csak 1907-ben találták meg azt a két ártézi folyós kutat, amelyet aztán a jószág itatására használtak és amelyek a víz mellett gyúlékony gázokat is tartalmaznak. A víznek ezek a jellemzői alapozták meg a kút csodatévő erejéről szárnyra kelt legendákat, amelyek aztán szakrális jelleget adtak a helyi szertűz helyszínének is.

Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2014. január 5. Szerkesztette: Katona Annamária
Nézettség: 1,483 Kategória: Történelmi hagyaték
Előző cikk: Csodaszarvas Következő cikk: Feszty-körkép


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: