A ma használatos nemzeti jelképek évszázadok során alakultak ki, formájukat, színeiket, díszitőelemeiket rendkivül szigorú elvek, a heraldika szabályai határozták meg. A címer és zászló története szorosan összefügg egymással, mivel mindkettőn hasonló szimbólumokat jelenítettek meg. Használatuk a középkor legkorábbi évszázadaira nyúlik vissza, amikor még praktikus célokat szolgáltak: magasan lengetett zászló és ruházatra vart címer alapján ismerték fel egymást a háborúkban csatározók, a lovagi tornák résztvevői.
A magyar szimbólumok alapjai már az Árpád-házi királyok uralkodása alatt kialakultak. A kettőskereszt-ábrázolás bizánci előképekre vezethető vissza, a második, rövidebb keresztszár a megfeszített Jézus feje fölé kiszegezett INRI felíratos tábla stilizálása. A vágásokkal - változóan hét vagy kilenc, vörös és fehér (később ezüst) sávval díszített pajzsmező egyenesen az Árpádok ősi, honfoglalás kori hagyatéka. A hármashalom is már a XIII. századtól a kereszt alapzatát képezi.
E szimbólumok egyesítése a XIV. század folyamán rögzül egy jelképrendszerré, legvégül Mátyás király korában megjelenik a címerpajzs fölé helyezett Szent Korona-ábrázolás is.
A címer középkori fejlődésének fontos momentuma az ún. közép- és nagycímer kialakulása. Ezek bonyolult ábrázolások az eredeti motívumok mellett tartalmazták a Magyar Királyság által birtokolt területek jelképeit is, melyet művészi módon, több címerpajzs egymásra helyezésével jelenítettek meg.
Természetesen a címernek politikai jelentése is volt: a mindenkori király igyekezett alkalmazni a saját jelképeit is, így kerül időről időre a magyar címerbe az Anjouk lilioma, vagy a Habsbourgok kétfejű sasa.
Az 1848-49-es forradalom törekvései egy időre elsöprik a királyság gyűlölt jelképeit, a címerről lekerül a korona, pajzsának alakja is íveltté válik. Ez az ún. Kossuth-címer nemcsak azért kötődik a nagy magyar nevéhez, mert kormányzósága alatt lett állami jelkép, azt Kossuth már 1823-ból származó ügyvédi oklevelén is használta.
A trikolor, a háromszínű nemzeti zászló 1848-ban nyerte el végső formáját, bár kezdetei egészen a XV. századig nyúlnak vissza.
Ma az alkotmány rögzíti nemzeti jelképeinket. Hasonlóan az 1848-as forradalom elveihez, ma is kötelező a nemzeti zászló kitűzése középületeinkre. Címerünk pedig letisztult formában a legkorábbi, Árpád házi hagyományokat éleszti újjá.
http://magyarvagyok.com/videok/29-Oktato/15790-A-tajban-elo-Atilla-magyar-cimer-1.html
