Adj nekünk hitet, reményt, s kitartást,
Hogy tiszta szívvel várjuk a megváltást!
A turul madár, ősi madarunk
Sokféle elmélet és kérdés kering a turulmadárral kapcsolatban, melyekkel a mai kor nem kellőképpen foglalkozik. Lássuk, eddig mi mindent tudhatunk szent madarunkról!
Anonymus a Gesta hungarorum című munkában a következőképp írta le Álmos nagyfejedelem születésének történetét:
„Az Úr megtestesülésének nyolcszáz-tizenkilencedik esztendejében Ügyek, …Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emese nevű lányát. Ettől fia születet, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy rászállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, …”
Nos, ez kísértetiesen hasonlít Jézus Urunk születése történetéhez, melyet megtalálunk Máté apostol evangéliumában (1:18-21). Íme:
„Jézus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét a bűneitől.”
Tehát úgy az egyik, mind a másik születéstörténetben az Úr, az Isten küldötte adja tudtára Emesének, mind Máriának, hogy gyermekük, fiuk születik, aki népe nagy, elhivatott királya – Jézus esetében –, megváltója lesz. A turulmadár tehát az Isten hírnöke, küldötte, mint ahogy az angyal is az. Az angyal szerepét a keresztény tanítás fényében mindnyájan értjük és ismerjük, de a turulmadár mibenléte már sokkal rejtelmesebb.
Honnan is eredhet a TURUL szó?
Nem lehetetlen, hogy a TURUL, mint istenjelkép, a termékenységi vallás istennőjéhez, nagyasszonyához, TURAN-hoz vezethető vissza, melyet a halomsírosok (zokiak) hoztak magukkal a Kárpát-medencébe, majd vittek Itáliába. Lehetséges, hogy eme halomsírosok az Aral-tótól keletre fekvő síkságról indultak el, melyet Turáni-alföld néven ismerünk – a TURAN istennőtől kaphatta nevét –, s melyet a turáni népek szülőföldjének tartanak.
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. A magyarok ősi pogány hitvilágának emléke. Az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. A mondavilág tőle eredezteti az Árpád-házat (Turul nemzetsége), és mint ilyen, az Árpád-házi fejedelmek és királyok isteni eredetét hivatott hangsúlyozni.
A turul az isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe. Az önálló magyar nemzeti identitás és a nemzeti összetartozás ősi jelképe.
A mondai turul a természetben egy nagy testű sólyommal, a kerecsensólyommal (Falco cherrug) vagy az altaji havasi sólyommal (Falco rusticolus altaicus) azonosítható. A turul szó török eredetű, a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. A magyar nyelv három szót ismer, amely a sólyomra vagy a sólyomkultuszra utal: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.
Turul a magyar hitvilágban
A turul szerepel az Emese álma mondában az Árpád-ház jelképes ősapjaként, a honfoglalás legendájában, feltűnik népmeséinkben is, illetve egy újabb keletű monda kapcsolja a Rákóczi-szabadságharchoz.
Turulábrázolások
A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma volt a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik.
A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom kisplasztika található.
A turul a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), illetve a Magyar Honvédség és egyes szervei jelképében is szerepel.
Számos település címerében megtalálható a turulmadár.
A turulábrázolások legfőbb emlékei azonban a Kárpát-medence magyarlakta részeit behálózó szobrok százai, melyek leginkább világháborús hősi emlékművek tetején díszelegnek. A leismertebb és a legnagyobb a tatabányai turulszobor, amely a megyeszékhely címerében is szerepel. A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei itt győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. Donáth Gyula alkotása, 1907-ben készült el, 1992-ben felújították.
A turulmadár tehát az Égi és földi hatalom közötti kapocs, őshitünk, ősszellemiségünk szent madara, istenjelképe volt, amely hírül adta Emesének, hogy fia, Álmos a magyarság elhivatott szent fejedelme lesz, aki megszervezte a vérszerződéssel foganatosított nemzetszövetséget, melynek eredményeként elfoglalták a Kárpát-medencét, és lerakták a magyar nagy-hatalmiság alapjait az elkövetkező hatszáz évre. Nem csoda tehát, hogy a turulmadarat megtalálhatjuk a Kárpát-medencében számos emlékmű csúcsán, hirdetve a hajdani dicsőségünket.
„Jöjj, jöjj turulmadár,
Magyarország rossz úton jár,
Édes turulmadár
Téged hazád visszavár!”
