I.Ezer év után még nem irtak nyolczszázatHanem legfölebb csak nyolczvan-egynehányat,Mikor László király, magyarok királya,Pogány kun hadakkal háborúba szálla.Nagy volt a vérontás, folyt a vér, mint patak,Tőle a vizek is mind megáradtanak,A mező sik-vér lett, mint valamely tenger,Sziget benne a sok halomra ölt ember.
I. Ezer év után még nem irtak nyolcszázat, Hanem legfölebb csak nyolcvan-egynehányat, Mikor László király, magyarok királya, Pogány kun hadakkal háborúba szálla. Nagy volt a vérontás, folyt a vér, mint patak, Tőle a vizek is mind megáradtanak, A mező sik-vér lett, mint valamely tenger, Sziget benne a sok halomra ölt ember.
Idvezlégy boldog Szent István király,Te népednek nemes reménysége,Idvezlégy mi megtérésünknekBizon doktora és apostola.Idvezlégy minden szentségnekÉs igazságnak fényes tüköre.Te miattad hittünk Krisztus Jézusban,Te miattad üdvözülünk ésKrisztusban kérünk:Imádj ez a te népedért,Imádj egyházi szolgálókért is,Hogy egy ellenség se légyenRagadozó ez te néped között. Ámen
(1500 körül)Idvezlégy kegyelmes Szent László király!Magyarországnak édes oltalma,szent kerályok közt drágalátus gyöngy,csillagok között fényességes csillag.Szentháromságnak vagy te szolgája,Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,Te szent léleknek tiszta edénye,Szíz Máriának választott vitéze.
(Részlet)...De mint a hófehér galambHollóvá nem lészen.Fehérré líljomok közöttSem lesz a szerecsen,Úgy tért meg Álmos herceg isBár négy nagy év után,A nyugtalan szív most is az,Mely volt, baloldalán."Bocsánatával megaláz,Kegyelme tőr nekem!Bocsánatát nem kérem én,Kegyelmét megvetem.
I"Gyere haza, jó testvérem,Béla herceg, Lengyelhonból:Az ellenség győztes haddalMagyar földön tombol-rombol.Gyönge nékik az én kardom,Bősz csapásuk föl nem tartja;Jöszte haza, én testvérem,Légy te most az ország kardja!Fiam nincsen, tiéd legyenOrszágomnak koronája;Téged illet ősi joggal,Királyi szóm, esküm rája.
(Részletek)Második szakaszbólPETUR (Bánkhoz) - PanasszátNem hallod elnyomattatottHazádnak és nem látod, mint potyogHazádfiának orcáján le könnye? -Ez a merániaknak izzadoz;Amaz merániaknak a hasátHizlalja vérverejtékével; ezBőrét siratja, mert merániakTakargaták be abba testeket.
Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságok...
Kölcsey Ferenc Himnusz című műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az 'Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. genfi zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt.
Mai, „finomított” szöveg
Sent István királyhozEredeti szövegváltozatSzent István királyrúl.Nota: Regnorum Domina etc.
A kékselyem mezőn itt állt az éji őrszem,Feszült, csontos kezében ezüst-pengéjü szerszám,Fakón csillant a hold, mint egy meredt, bús tört szemA tikkadt sóhajú ég szederjes, szürke arcán...S amíg csöndben pihent a zsúfolt nagy szekérvár,S közbül rakott tüzek nyers, sárga füstje szállott,Vasszínü keselyűkkel megtelt a néma tér már,S várták a vijjogók a véres napvilágot...
