Hetyei Gábor - Korona és kard


Hetyei Gábor - Korona és kard
I

"Gyere haza, jó testvérem,
Béla herceg, Lengyelhonból:
Az ellenség győztes haddal
Magyar földön tombol-rombol.

Gyönge nékik az én kardom,
Bősz csapásuk föl nem tartja;
Jöszte haza, én testvérem,
Légy te most az ország kardja!

Fiam nincsen, tiéd legyen
Országomnak koronája;
Téged illet ősi joggal,
Királyi szóm, esküm rája."

Jött is Béla, úgy mint a sas
Megiramodott félénk vadra,
Vitéz haddal, villám karddal
Rácsapott az ellenhadra.

Fut az ellen vad futással,
Béla herceg űzi-hajtja;
Diadaltől zeng az ország,
Csodát tett Béla kardja.

És az évek szállva-szálltak,
Az országban boldog béke...
Megbecsülte, elkerülte
Valamennyi ellensége

II

"Fiam van már, Béla herceg...
Megnyugtatod-e bátyádat?
Hogy bejöttél, én tenéked
Igértem a koronámat."

"Mit se aggódj, bátyám, Endre,
A koronát fiad tartja:
Amíg gyenge, vagy ha árva,
Én leszek az ország kardja."

"Hej királyom, jó királyom,
Béla herceg trónra vágyik...
Csak a vak, csak az nem látja...
Késni nem jó oly sokáig..."

"Halljad bátyám, bátyám Endre:
Ne hallgass a Vid szavára...
Gonosz ember, rosszat forral,
Lelke sincs a jó tanácsra."

III

Asztalon kard koronával...
Endre fekszik, hej, az ágyon...
"Miért hivattál, Endre bátyám,
Miért hivattál, jó királyom?"

"Hát, öcsém, csak úgy gondoltam...
Nehéz kérdés előtt állasz.
Ott a kard a koronával:
Kettő közt te magad válassz."

Hát a függöny csak meglobban,
Gonosz pribék tőre villan...
Béla arcán komor felhő,
Két szemében könnye csillan.

"Csak a kard kell, jó királyom...
Még sem bízol, Endre bátyám?
Miért hallgatsz a cselszövőre?
Még megejt a gonosz ármány!"

"Menj öcsém, menj!... Bízom benned,
A koronát fiam tartja;
Ha ő gyenge, vagy ha árva:
Légy te majd az ország kardja!"

"Hej, királyom, rosszúl tetted!
Kezedben volt Béla herceg...
Fiad trónját dölve látom...
Megbánod még ezt a percet."

"Halljon meg hát rút halállal!
Lóra gyorsan, indulóra."
Szegény, szegény beteg király...
Miért hallgatsz a gonosz szóra?

IV

Mogyoródnál, Vácnak táján
Összecsapnak a testvérek,
Bőven ázott a hon földe
Patakjától honfivérnek.

Hej, gonosz Vid! Kézre jöttél...
Rád száll egész ország átka...
Lecsapott rá mint a villám
Hős Bélának csatabárdja.

"Hol vagy, hol vagy Endre bátyám?
El ne fuss, én megbocsátok!
Múljon el a múlt emléke...
Nem kell nékem koronátok!"

Hozzák Endrét pajzsra téve...
Béla nézi elborultan:
"Szegény, szegény Endre bátyám...
Oka ennek én nem voltam"

Szerkesztés dátuma: péntek, 2011. január 14. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,952 Kategória: Rendületlenül » Árpád-házi királyok kora
Előző cikk: Garay János - Kálmán végnapjai Következő cikk: Katona József - Bánk bán


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: