Reménynek éve! álom jöttödet.
Oh tégy irgalmat e szegény hazával!
Ha bünhődnénk, elég a bünhödet,
S elég viselni - ha mint Jób - keresztünk,
Szirt is leroskad, nemhogy férfi váll.
Ne csalj, ne csalj, midőn remélni kezdünk,
Még egy csalódás: annyi mint - halál!
