Szeme,úgy ég a hold,és ide les,
Meredten nézi fájó,ideges
Földünket,szörnyű látványokra várva.
Most a pokol minden kapuja tárva,
Mellén az öngyikos helyet keres
Pisztoly csövének,tűzvészek veres
Lángtornya leng,s fertő a szűzek ágya.
Ágyú ugat,tört testekkel vadul
A dúlt fehőkig Hadúr,
S káoszba dől a rongyolt föld az éggel,--
Bús,átkos emberhomlokomhoz érve
Nem reszket hűs kezed szelid fehére?
Nem félsz-e hogy fellobban,s füsttel ég el?
