Babits Mihály - Fiatal katona


Babits Mihály - Fiatal katona
Még élni sem érte az életet,
egy bátor pillantást ha vetett
s az ég, a föld mind ránevetett, -
de nem lesz birtoka semmi:
a szépség, épség, ifjui vér,
tudás, tanulás, az isteni ér,
nõk biztató szeme - mind mit ér,
ha menni kell neki, menni?

De megy szívesen, nem alkuszik,
anyjától könytelen bucsuzik,
bár lelke szeretetben uszik:
sohasem tanult gyülölni.
S ki gyûlölt minden gyülöletet,
s minden szeretetet szeretett,
nem élhet, aminek született,
mert ölni kell neki, ölni.

Õ nem gyürüt gyürüért cserélt,
szivet cserélt aranyat vasért,
oly kincse volt, ami többet ért,
mihez e föld aranya talmi:
arany szive, arany mosolya -
mind értünk ingyen adja oda,
s gyõzünk-e, meg sem tudja soha,
mert halni kell neki, halni

Szerkesztés dátuma: péntek, 2011. január 7. Szerkesztette: Szász Bea
Nézettség: 1,798 Kategória: Rendületlenül » Két világháború közt
Előző cikk: Babits Mihály - Ezerkilencszáznegyven Következő cikk: Babits Mihály - Fortissimo


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: